Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)
RÓNAY ELEMÉR (1874–1965)
alá nem eső terület. A birtokon 28 cselédet foglalkoztattak, és megjelentek már a korszerűbbek mondható mezőgazdasági eszközök is, bár csekély számban, s nem túlságosan növelve a termelékenységet. A mezőgazdasági összeírás szerint 1 lokomobil, 2 járgány, 1 cséplőszekrény, 4 vetőgép, 4 rosta, 19 eke, 3 trieur, 14 borona és 16 igásszekér tartozott a birtokhoz. A földművelés mellett állattartással is foglalkoztak: 164 szarvasmarhát, 22 lovat, 137 sertést és 212 juhot vettek számba 1895-ben J? E birtokot még Rónay Mihály (1813-1873) halála után örökölték fiúgyermekei: Alajos, Dezső, József és László. Dezső öngyilkosságát követően (1877) Alajos kezelte a birtokot, majd József 1892-ben bekövetkezett halála után a két életben lévő testvér az örökösöktől megváltotta az ő részét is, tehát már csak Alajos és László volt tulajdonos. Alajos 1894-ben halt meg, így maradt a birtok öccsére, Lászlóra, valamint fiaira: Mihályra és Elemérre. Mihály 1895-ös házasságkötését követően hazaköltözött Zomborra, a Bene-házban lakott, a birtok kezelésében azonban nem vett részt, miként a jogi tanulmányait Kolozsváron éppen csak elkezdő, akkor még kiskorúnak számító Elemér sem, ehelyett nagybátyjuktól járadékot kaptak, havi 150- 150 Ft-ot, amelyből Elemér 50 Ft-ot átengedett bátyjának. 1896 őszén azonban úgy döntöttek, hogy véget vetnek a Lászlóval való vagyonközösségnek, és megosztoznak. Valamivel több mint 600 hold jutott a két testvérnek, Mihálynak és Elemérnek, míg nagybátyjuknak 608 hold maradt, ebből 422 holdat tett ki a szántó.* 18 * A birtokon Mihály kezdett el gazdálkodni, azt remélve, hogy az megfelelőjövedelmet fog számukra biztosítani, de csalódniuk kellett, a termés már előre el volt adva, az állat- és eszközállomány elégtelen volt, emiatt a gazdálkodás veszteségesnek bizonyult. Mivel Elemér ekkor lett nagykorú, az árvaszéktől kapott - apja életbiztosításából megörökölt - 4500 Ft-ot bátyjának adta, hogy forgótőkeként hasznosítsa és a jövő évi bevételből visszafizesse, de ezt sohasem kapta vissza. A hitelezők szorongatásától csak az mentette meg őket, hogy azok tudták, anyai nagyanyjuk révén tetemesebb örökség vár rájuk. Anyai nagyanyjuk eleméri és ittebei Kis Róza volt, az eleméri Kis család leszármazottja, aki tekintélyesnek mondható, 4000 holdas birtokkal rendelkezett Német-Elemér közelében.1? Amikor 1900. január 22-én meghalt, édesanyjuk révén az örökösök között ők is benyújthatták igényüket. A ha& A Magyar korona Országainak Mezőgazdasági Statisztikája. 2. kötet. Gazdacímtár 1897. i. m. 450. 18 Magyarországi gazdacímtár 1911. Szerk. Rubinek Gyula. i. m. 771. ’9 Az 1895-ös gazdacímtár szerint a Bobor Rozália nevén lévő 3998 holdas birtok 5 község területén feküdt. 2269 hold szántó, 4 hold kert 670 hold rét, 1 hold szőlő, 643 hold legelő, 132 hold erdő, 227 hold nádas és 52 földadó alá nem eső terület tartozott ide. A gazdasághoz 207 szarvasmarha, 20 ló, 208 sertés és 200 juh tartozott még. 44 cselédet foglalkoztattak, és az eszközállomány nem utalt intenzív gazdálkodásra: 2 lokomobil, 2 cséplőgép, 4 vetőgép, 6 rosta, 52 eke, 3 trieur, 1 szecskavágó, 15 borona, 12 henger és 26 igásszekér alkotta a gazdaság „gépparkját”. A Magyar korona Országainak Mezőgazdasági Statisztikája. 2. kötet. Gazdacímtár 1897. i. m. 448-449. 62 7
