Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)

RÓNAY BÉLA (1891–1918)

A detektívcsoport irodájában július 20-án ifjú Lovászi András tett nyilatkozatot. Előadta, hogy ő már 1935-től a Rónay-gazdaság- ban dolgozott szerződéses munkásként. Elmondta, hogy a munka- szerződést mindig a községházánál írták alá, amiben feltüntették az mindenkor aktuális törvényben megállapított munkabért. Ezt a bért nem csak ő, hanem mások is kevésnek találták, ezért javítást kértek, amit Rónay Aladár megtagadott, amiért aztán nem álltak munkába. Ezek után, állítása szerint, Rónay feljelentette őket a főszolgabírónál, aki csendőrökkel bírta őket munkavégzésre. Végezetül szinte szóról- szóra megismételte azokat a vádakat, amelyeket előző nap Gyémánt György fogalmazott meg, nevezetesen azt, hogy Rónay olcsón fogja termésüket megvenni, és ők rongyosak és szegények maradnak. Azt még fontosnak tartotta megemlíteni, hogy munkaadója a munkások munkadíjával elmenekült „az orosz felszabadítók” elől.26

Tassy Mihály torontálkeresztesi születésű gazdasági cseléd ugyancsak „önszántából” jelent meg július 20-án a politikai detektívcsoport előtt. Ő 1942-től szolgálta Rónay Aladárt. Elmondta, hogy volt olyan, hogy éjszakára beosztották gabonaőrnek. Ezt sérelmezte, mert előfordult, hogy másnap aratnia kellett. Panaszt tett, erre Rónay azt „válaszolta fenyegetés formájában, hogy muszáj bírni, mert különben elvitet bennünket munkatáborba.” Azt különösen nehezményezte Tassy, hogy egy esetben az éjszakai őrködés után nagyon kimerültek és a Jószág állomány reggeli etetési munkáját elvégeztük és lefeküdtünk [...], amikor is Tóth Mihály majori gazda ezt az esetet jelentette Rónaynak telefonon, aki engem a telefonhoz kéretett és a következőket kérdezte: hol volt délelőtt és mikor állt munkába? Amikor én azt feleltem, hogy fél 12 órakor álltam munkába, délelőtt pedig pihentem, mert az éjszaka szolgálatba voltam. Erre ő azt felelte, ha még egyszer ez előfordul, a seggibe rúgok magának, hogy az anyja picsájába száll vissza. Én ezt a fenyegetést megköszöntem, mire ő nagy dühösen azt ordította a telefonba, hogy hagyjam el a gazdaságát, már az éjjelt sem töltsem ott. [...] Egy alkalommal z. Rónay Aladár megjelent a gazdaságban, amikor újból szolgálat utáni pihenőn voltam. Ő odajött a lakásomhoz és a következőket mondotta: maga nem vette azt tudomásul, hogy én elbocsátottam, maga büdös piszkos kommunista.”27

Vikintán József óbébai születésű napszámos, szintén a politikai csoportnál adta elő mondandóját. Noha a jegyzőkönyvet elvileg keltezték, azon mégsem szerepel dátum. Ennek ellenére valószínű - kiindulva az iktatószámból -, hogy a meghallgatásra 1945 júliusában kerülhetett sor. Vikintán előadta, hogy két évig volt hónapos munkás Rónay Aladár birtokán. Azt nehezményezte, hogy egy alkalommal * 2

26 Uo. 159/1945. VII. 20.

2? Uo.

610