Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)
RÓNAY BÉLA (1891–1918)
Eredetileg Rónay Aladár és Mária birtokában kétszer 100 holdat kívántak meghagyni, de időközben megjelent az 1946. évi IX. te., melynek 22. §-a, és a törvény végrehajtására kiadott 185000/1946 FM sz. rendelet, melynek 41-45. § egyértelműen szabályozta a közös gazdálkodás alatt álló ingatlanok helyzetét. Ennek értelmében, mivel a birtok 1944. jan. í-jén osztatlan közös tulajdonban volt, emiatt nekik nem járt alanyi jogon a 100-100 kát. holdnyi mentesített terület. A helyi földigénylő bizottság ezért fölülbírálta korábbi, a két tulajdonosra nézve kedvezőbb döntését, és csak 100 hold mentesítéséről döntött. Ezt a döntést az illetékes megyei tanács is jóváhagyta.16 Rónay Aladár és húga hiába fóllebbeztek az Országos Földbirtokrendező Tanácshoz (OFT), jobb pozíciót nem tudtak kicsikarni maguknak. Rónay Aladár és Mária még 1945. április 30-án panasszal fordultak a Csanád Megyei Földigénylő Bizottsághoz. Levelükben előadták, hogy amikor a 800 holdas gazdaságukat a kiszombori föld- igénylő bizottság kiosztotta, őket nem kérdezték meg arról, hogy a részükre megmaradt 200 holdat hol szeretnék igénybe venni. így történhetett meg az, hogy a falutól legtávolabbra - 8 kilométerre - fekvő és csak egy tanyával rendelkező földet kapták meg. Ezt az eljárást nehezményezték, ezért kérték a kiosztás hatálytalanítását, valamint részükre a településhez közelebbi földterület kijelölését. A kérelem külső részére október 2-án Rónay Aladár saját kézzel a következőket jegyezte föl: „Visszavonom, érdemi intézkedést nem kérek.”17 A beadvány visszavonásáig eltelt néhány hónap alatt történtek olyan események, amelyek magyarázatot adnak Rónay döntésére. Első beadványukat két nappal megelőzően, 1945. április 28-án a testvérpár a Megyei Földbirtokrendező Tanácsot szintén megkereste egy panaszával. Azt nehezményezték, hogy a község határában számukra meghagyott ingatlanon tárolt és tulajdonukat képező kitermelt akácfákat és gazdasági eszközeiket a helyi földigénylő bizottság leltárba vette és egyúttal zár alá helyezte. Az ügyben május 2-ra szóbeli meghallgatást tűztek ki.18 A felek a tanácsülésen megjelentek, ott egybehangzóan előadták, hogy a fákat még 1944 őszén és telén termelték ki. A tanács helyt adott a Rónay testvérek panaszának és elrendelte áfák visszaadását. Indoklásul kijelentették, hogy a kitermelés még a fóldbirtokreform előtt történt meg, így az akácfák megváltási eljárás alá nem esnek.19 Rónay Aladár kiállása és ragaszkodása a neki visszahagyott ingatlanokhoz dühös reakciót váltott ki a fóldosztó baloldali erőkből. 1945 júniusában megindult a személye, valamint a megmaradt va16 CSMLXVII. 517. 514/1946., lásd még: Uo. 207/1946. n CSML. XXIV. 201. b. Csanád Vármegyei Földhivatal iratai. Általános iratok, (továbbiakban: CSF.) 44534/1949. csomó. 354/194518 Uo. 380/1945. '9 Uo. 606
