Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)
OEXEL MÁTYÁS, AZ AKVIZÍTOR (1729–1803)
oldalán levő nagy háromszögű telek is az uradalomhoz tartozott, és azon is állt egy kisebbszerű ház, valamint egy pár gazdasági épület. Ez később Jakabé lett, és ma is utódainak birtokában van, habár kettéosztva. Az uradalomhoz tartozott a kocsma is, amely a Makó felé vezető út jobb oldalán volt, kb. ott, ahol ma a tornyos kastély tornya van, és húzódott az úttal párhuzamosan a falu széle felé. Az uradalomhoz tartozott még az a telek is, amelyen ma a nyolc tantermes új iskola áll, és amely a plébánia kertjével határos. Ezt hajdan Duzsár-féle háznak hívták, utoljára Alajos41 tulajdona volt. Úgy tudom, hogy az akvizítor második fia, ifj. Mátyás lakott itt, és akkor került a Jakab-ág birtokába, amikor ifj. Mátyás42 lányai a zombori ingatlanaikat a testvéreiknek eladták, és Temes megyében megvették Klopódiát kb. 1830-1835 között. Az a telek, amelyre Móric bátyánk^ a tornyos kastélyt építette, csak részben volt az uradalomé, amennyiben a makói úttal párhuzamosan terült el az uradalom kocsmája, míg attól keletre a térkép szerint az 5-ös számú jobbágytelek volt, amely a robotkönyv tanúsága szerint Simon Péter tulajdona volt, aki egész jobbágytelekkel bírt. Ez, azt hiszem, akkor került a család kezére, amikor Móric bátyám oda építkezni akart, a kocsmát pedig áthelyezték a nagyszentmiklósi útra, a János-ág telke mellé. A tornyos kastély 1859-ben lett kész, és Móric születésnapján, december 7-én költöztek bele.* 44 45 A jelenlegi helyén állt a templom. A régi Árpád-házi királyok korabeli szentélyéhez 1744-ben építettek egy fakápolnát, amelyet a királyi kamara mint patrónus 1776-ban lebontatott, és régi szentélyéhez téglából tíz öl hosz- szú, öt és fél öl széles és három és fél öl magas hajót építtetett, amelyet felépítése után 1777. augusztus 15-én áldott meg Sterch János makói plébános. Ez a templom 1908-ig állt.45 A parókia azonban akkor még nem állt, azt már Mátyás építtette valószínűleg 1787-ben. Ezen év március 29-én Mátyás egy kérvényt adott be a budai kamarához, amelyben a templom kijavításához és a parókia felépítéséhez a vallásalapból támogatást kért. Kérését azzal indokolta, hogy a becslési leltárban, amelynek alapján ő a birtokot és épületeket átvette, a templom jó állapotban lévőnek volt felvéve, holott az nagyon silány állapotban volt. Ezt a kérvényt a kamara a Temesi Igazgatósághoz leadta javaslattétel végett, amely hatóság június 16-án kelt válaszában kifejtette, hogy Mátyás a birtokkal együtt a patrónusi jogokat és kötelezettségeket is megkapta, így a templom és a papiak építése őt terheli. Különben is ő Zomboron kész templomot és iskolát kapott, éspedig ingyen, mert ezeknek az értéke a vételárnál nem vétetett számításba, így ő előnyben van olyan bánáti birtokszerzőkkel 4‘ Rónay Alajos (1842-1984) Oexel Mátyás Ferenc (1759-1828) ■*3 Rónay (Oexel) Móric (1813-1890) 44 A tornyos kastély történetéről lásd részletesen: Kiszombor története. Szerk. Marosvári Attila. i. m. II. 86-100., Marosvári Attila - Sipos György: A kiszombori Rónay-kastély. Szeged, 2009. 45 Kiss Mária Hortensia: Kiszombor története, i. m. 86-88. A templom történetéről lásd részletesen: Kiszombor története. Szerk. Marosvári Attila i. m. II. 135-183. Valójában a rotundához hozzáépített régi templom lebontására, és az új templom fölépítésére 1910-ben került sor! 56
