Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)

RÓNAY LÁSZLÓ (1864–1909)

I. honvédkerület törzsébe osztották be, 1914. április 26-án pedig már altábornagyi rangban a kassai III. honvédkerület parancsnoka volt. 1914. augusztus 9-től a 39. honvéd gyaloghadosztály, 1915. szeptember 26-ától a róla elnevezett -1917 áprilisától XXVI. - hadtest, 1917. július 15-től pedig a VI. hadtest parancsnoka az orosz fronton. Harcolt a limanowai csatában, majd a gorlicei áttörésben, és Breszt- Litovszkig nyomult előre. 1917. augusztus 14. kapta meg gyalogsági tábornoki kinevezését, valamint a valóságos belső titkos tanácsosi címet. Október i-jétől az V. hadtest parancsnoka a román fronton, 1918. január i-jétől az olasz hadszíntéren harcoló XXIII. hadtest, 1918. március 9-től az orosz hadszíntéren lévő VIII. hadtest, július 14-től ugyanott a XXII. hadtest, majd szeptember 5-0I a háború végéig ismét az olasz fronton, a Piavénél harcoló XXIV. hadtest parancsnoka volt. Katonai pályafutása során számos kitüntetést kapott, többek között az Osztrák Császári Lipót Rend nagykeresztje érdemrendet a hadidíszítményekkel és kardokkal, és a tiszti arany vitézség i érdemérmet is. Az olasz frontról hazaérve a forradalmi kormány nyugdíjazta, ekkor költözött Makóra, „ahol a város társadalmi és gazdasági életében vezető szerepe volt”, többek között a vármegyei törvényhatósági bizottság munkájában is részt vett.27

Veje, Tibor nem bizonyult jó gazdának. A gazdálkodásból eredő problémákat jelzáloghitelekkel, a hitelek törlesztését pedig a megörökölt birtok eladogáfásával28 próbálta biztosítani, így megkísérelve fenntartani az úri léthez szükséges életformát. Míg édesanyja birtokában az 1911-es Gazdacímtár adatai szerint összesen 608 hold föld volt, melyből 422 holdat tett ki a szántó, Rónay Tibor kezén az 1925-ös Gazdacímtár szerint 516 hold volt, melyből 259 hold volt a szántó. Akkor a birtokból 118 holdon gazdálkodott, 198 holdat a szegedi Szemerédy István bérelt, míg 201 holdat kisbériéiként hasznosított, ahol főleg makói hagymakertészek gazdálkodtak. A birtokcsökkenést ekkor jórészt édesanyja idézte elő, aki 1921-ben apró parcellákra osztva mintegy 61 kát. hold földet adott el. A tíz évvel későbbi Gazdacímtár szerint azonban az 1925-ben még meglévő 516 holdas birtok majdnem felére csökkent, 1935-ben pedig már csak 282 holdja volt, ebből 263 hold volt szántó, melyet teljes egészében kisbérlők műveltek.2? A birtok drasztikus csökkenését két jelentős jelzálog

27 Az életrajz adatait lásd: Bállá Tibor: Az első világháborús osztrák-magyar tábornokok életrajzának kutatása. = Századok, 2005:1. 98-99., Az Osztrák-Magyar Monarchia hadiereje I. Az osztrák-magyar haderő első világháború alatti magasabb parancsnokságai. Szerk. Dr. Szijj Jolán. Bp. 2001., Magyarország az első világháborúban. Lexikon A-Zs. Főszerk. Szijj Jolán. i. m. 224-225., Csanád vármegye tíz évvel Trianon után. Összeáll.: Vermes Ernő. i. m. 80-81.

281931. április 4-én - nyilvánvalóan tartozásai csökkentése céljából - egy 25 kát. holdas birtokrészt adott el Naszradi József és neje számára 25 ezer pengőért.

29 Magyarországi gazdacímtár 1911. Szerk. Rubinek Gyula. i. m. 771., Magyarország földbirtokosai és földbérlői 1925. i. m. 85., Magyarország földbirtokosai és földbérlői (Gazdacímtár).

548