Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)

RÓNAY LÁSZLÓ (1864–1909)

nem fizetett ki, hanem 7 és 8 %-kal kamatoztatták. Ilka néni 1899. október 27-én Aradon meghalt, és örökösei a kölcsönt felmondták, s mivel egyikünk sem tudott fizetni, bepereltek. Mivel a követelésük nem volt egyetemleges, úgy mindenikünk külön-külön rendezte azt, ahogy éppen tudta. Laci közjegyzői okiratban kötelezte magát, hogy bizonyos idő alatt megfizeti. Misi hosz- szabb idő alatt részletekben, én azonban, eleméri nagyanyám hagyatékának átvétele után egy összegben kifizettem.

Lacit ezeken kívül a többi hitelező is támadta, és zárlatot kértek ellene, amit a bíróság el is rendelt. Zárgondnok lett először egy Grófi Gyula nevű makói ember, majd később Misi. Ebből aztán különféle családi veszekedések lettek. Mindenik fél ugyanis, nagyon természetesen, azon igyekezett, hogy minél kevesebbet kelljen neki majdan fizetni. Ezekből az érdekellentétekből gyanúsítások származtak. Laci 1902. október 15-én a kiszombori vasútállomáson megtámadta Misit, és inzultálta. Ebből megint hosszasabb lovagias ügy keletkezett. Közben azonban folytak a végrehajtási ügyek tovább, és mivel Kamilla a javára bekebelezett 73000 korona erejéig Lacinak hitelezője volt, a szabadkai ügyvédjük tanácsára megkérte az ingatlan ellen az árverést, amelyet a bíróság el is rendelt. A bírósági árverésen aztán a birtokot Kamilla vette meg, mert az ő követelése annyira hátul volt, hogy azon túl már senki sem árverezett. Természetesen az ő követelését megelőzött egyéb terheket neki rendezni kellett, amit édesatyja segítségével rendezett is, és így a birtok egy részét eladogatta ugyan, de egy részét megmentette fiának, Tibornak.

Rónay Lászlóné Vermes Kamilla földtulajdonát 1911-ben összesen egy 608 holdas birtok képezte, ebből 422 hold volt a szántó, 4 hold kert, 18 hold rét, 93 hold legelő, 68 hold erdő és 3 hold hasznavehetetlen terület.13 1925-ben ez a birtok már csak 516 holdat tett ki, ebből 259 hold volt szántó és 255 hold szőlő, melyet kisbériéiben műveltek, tehát nyilván nem szőlőbirtokról van szó, hanem - a gazdacímtárban pontatlanul besorolva - arról a területről, ahol főleg makói kisbérlők hagymát és tormát termesztettek.14

Szegény Laci haláláig abban a tévhitben volt, hogy atyjuk után tehermentes birtokot örököltek, és csak a vagyonkezelő testvérei, név szerint Dezső és atyám, Lojzi és a gyámja, édesanyja, Mari grószi hibájából adósodott ő is el. A másik téves hite volt Lacinak, hogy a birtok holdanként 30 Ft-ot kellett tisztán jövedelmezzen, pedig hát annak még egyharmadát sem jövedelmezte, és nem is jövedelmezhette. Ma már okmányokból tisztán meg lehet állapítani, hogy mik voltak az eladósodás okai. Ezek voltak: 1. Az atyai végrendelet, amely úgy rendelkezett, hogy a zombori belsőséget és lakóházat, a tanyán 200 hold földet, az azon évi egész termést és az összes élő és holt felszerelést Mari grószinak hagyta. 2. A négy leánygyermek közül Ilka 28369 Ft és 87 krajcárt, Emma 19000 Ft-ot, Ágnes 19000 Ft-ot, Janka 19000 Ft-ot kellett kapjon. Ezen kívül egyéb hagyatéki terheket is a fiúknak kellett viselni, úgy hogy vol>3 Magyarországi gazdacímtár 1911. Szerk. Rubinek Gyula. i. m. 771.

'4 Magyarország földbirtokosai és földbérlői 1925. i. m. 85.

538