Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)

RÓNAY JENŐ (1854–1921)

nősítottak.1" A három testvér: Gyula, Imre és Magdolna fölhagytak a közös gazdálkodással, és 1930. április 26-án, majd május 5-én megosztoztak a birtokon, és aláírták a vagyonrendezési szerződést. Rónay Gyula kapott 688, Imre 718, és Magdolna 594 kataszteri holdat. A felosztott földterületet elkülönítették, és külön-külön önálló telekkönyvi betétben vették azt föl tulajdonosonként.

A tényleges osztozkodásra minden valószínűség szerint azért volt szükség, mert a testvérek különböző összegű hitelekkel terhelték meg a közös telekkönyvi betétben levő ingatlanokat. Ezt a vélekedést - az adóssághalmozást - bizonyítja az a tény, hogy 1934 májusában Rónay Gyula birtokából 550 holdat megvásárolt a Magyar Földhitelintézet 300960 pengőért. Ebből az összegből az eladó adósága a vevő felé 236724 pengőre rúgott.‘9s A banktól a birtokot Lippay Imre kiszombori gazdálkodó vette haszonbérbe. Gyula mellett testvérei - még ha kisebb nagyságrendben is - szintén értékesítettek területeket. Magda 1931-ben adott el 150 holdat, 810 pengő/holdas vételárért, a vevő az aradi Issekutz István volt, aki nem gazdálkodott, hanem földjeit kisbérletben hasznosította.1" Imre pedig 1934-1935-ben Gárgyán Imre szegedi borkereskedőnek adott el 60 holdat 700 pengős, Fortner Jánosnak 18 holdat szintén 700 pengős, Cseh Jánosnénak 15 holdat, a szegedi dr. Felleginek pedig 50 holdat 800 pengős holdankénti vételárért.* 198 * 200

Az 1937-ben megjelent Országos Mezőgazdasági Címtár már jelentős változásokat mutatott a testvérek birtoknagyságával kapcsolatban. Ezek szerint Kiszomboron Blaskovich Péterné Rónay Magdolna birtokolta a dénesmajori 478 kát. hold földet. Bátyja, Imre 572 kát. hold ingatlannal bírt.201 Érdekes, hogy a címtárból kimaradt a Gyula által még birtokolt 164 kát. hold. Ezt a földterületet 1941. augusztus 30-án részben elajándékozta, részben eladta unokaöccsének, báró Urbán Péternek.202

Rónay Magda 478 kát. holdas gazdaságának központja a Dénesma- jor volt. A birtok 97 %-a (464 hold) szántóföld volt, emellett 1 hold kert, 5 hold rét, 1 hold erdő, 3 hold legelő és 4 hold egyéb terület tartozott hozzá. A birtok gazdálkodását Husztik János okleveles gazda és Naszradi József segédtiszt irányította. Az uradalomban intenzív növénytermesztés folyt. Nemesített búzából, kukoricából, cukor- és takarmányrépából jelentős mennyiséget termeltek, de foglalkoztak még bükkönymag-, lucer'97 Magyarország földbirtokosai és földbérlői 1925. i. m. 85.

198 MVL. A Makói Járásbíróság iratai. Telekkönyvi iratok, (továbbiakban: CSML. MVL. MJ. Ti.) XIV. 321/1930. 3425. sz. telekkönyvi betét. Kiszombor.

m MVL. Vll.ó.b. 1202. sz., Magyarország földbirtokosai és földbérlői. (Gazdacímtár). A 100. kát. holdas és ennél nagyobb földbirtokosok és földbérletek az 1935. évi adatok alapján. Bp. 1937. 82-83.

200 História Domus. i. m. 46.

201 Országos Mezőgazdasági Címtár. II. Duna-Tisza-köze. Szerk. a Mezőgazdasági Kamarák igazgatói. Kaposvár, 1937. 244-245.

202 CSML. XXIV. 201. b. Csanád Megyei Földhivatal iratai (továbbiakban: CSML. CSMF.) 18- 13419/1949■ sz.

517