Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)

RÓNAY JENŐ (1854–1921)

lődés megakadt. Bizonyítja ezt többek között az 1914. évi költségelői­rányzat, amely szerint: I. személyi járandóságok 7400, II. Napidí­jak, stb. 1300, III. Irodai szükségletek 1800 koronát igényelnek, míg a IV. Közművelődési kiadásokra 14.000 korona marad. A Dmke fej­lődése tehát már magában véve is megakadt. Tíz éven keresztül ki­merítette az áldozatkészséget, de újabb híveket nem tudott hódíta­ni.”^ Az Aradi megállapításaival vitázó Benisch Arthur, aki egy ideig a DMKE újvidéki szervezetének titkára, s a Rónay Jenő által vezetett szervezet egyik kritikusa volt, arra hívta föl a figyelmet, hogy „De már nagyon téved [Aradi], mikor a Dmke működését dicséri; saját tapasztalataimból tudom, hogy ez az egyesület a tisztán üzleti ala­pon álló internátusok szervezésén kívül kultúrcélokra éveken át alig fordított 12000 koronát, mert minden jövedelmet az adminisztráció falt fel.”85 Aradi viszontválaszában megvédte a DMKE tevékenysé­gét: „Dr. Benisch néhány sorral alább elég következetlenül azzal vá­dol meg, hogy a Dmke működését elfogultan dicsérem. Igaz, a Dmke nem zavart sok vizet, de saját körében fel tudta használni a rendel­kezésére álló erőket mindaddig, amíg a munkapárti kortespolitikai alapokra helyezett Amkenek útjába nem került. Nem tudok esetet, amelyben a Dmke a többi kultúr egyesületeknél annyira otthonos kortesfogásokhoz nyúlt volna, hogy ezzel magára vonja a figyelmet és a nemzetiségi heccek rendezésére is csak új rezsim alatt tévedt.”86 Jenő ugyan az 1905. január végén lefolyt Tisza-féle választáson, amelyen a Szabadelvű párt kisebbségben maradt, nem vállalt jelöltséget, de azért a poli­tika iránt élénken érdeklődött. Augusztus 18-i kelettel levelet intézett báró Dániel Ernőhöz, a Torontál vármegyei Szabadelvű Párt elnökéhez, amelyben bejelentette, hogy mivel úgy látja, hogy a párt eredményes munkát nem tud végezni, ő pedig nem akar tétlenségre kárhoztatva lenni, a pártból kilép. Au­gusztus 22-én pedig röpiratot adott ki „Középen az igazság” cím alatt, amely­nek célja volt kísérletet tenni arra, vajon egy új eszme fölvetésével nem lehet­ne-e megtalálni az arany középutat, mely a testvérgyilkos politikai küzdelmek békés befejezését biztosítaná. Természetesen az akkori elvadult politikai vi­szonyok között röpiratának semmi visszhangja sem volt. Rónay Jenő az 1904-es választási vereségét követően sem tett le arról, hogy az országos politikai mezőben szerepet vállaljon. Az el­következő években írott hírlapi cikkei ezt támasztották alá. Az ország közéletének megújításában döntő szerepet szánt a választójogi re­formnak: az elkövetkező évek politizálásában, majdani országgyűlé­si képviselőként is, legfontosabb témájának ezt tekintette. Konzek­84 Aradi Viktor: Kultúregyesületeink kultúr munkája. = Huszadik Század 1914.1. 33-34. ®5 Dr. Benisch Arthur: Néhány megjegyzés Aradi Viktornak „Kultúregyesületeink kultúrmun- kája” c. cikkére. = Huszadik Század. 1914. 2. 278. 86 Aradi Viktor: Kultúregyesületeinek kultúrmunkája. (Válasz dr. Benisch Artúr „Néhány megjegyzés .. .”-ére.) = Huszadik Század. 1914. 4. 573. 466

Next

/
Oldalképek
Tartalom