Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)

RÓNAY JENŐ (1854–1921)

Noha Rónay Elemér szerint csak kisebb átalakítás történt 1902- ben, amikor Rónay Jenő birtokba vette a kastélyt, valójában egy az egész épület architektúráját legalábbis részlegesen, ám mégis markánsan megváltoztató beavatkozást hajtottak végre. Ez az átalakítás a Simon Zoltán régész által 2002-ben végzett falkutatás alapján tételesen dokumentálható62. A Rónay Elemér által említett üveges veranda „szobává alakítása” gyakorlatilag a kastély kert felé eső északi oldala középrizalitjának kialakítását jelentette. Emellett az egész épületet megmagasították, azaz a kastély ekkor érte el mai, az eredetinél mintegy másfél méterrel feljebb lévő párkánymagasságát. Erre nyújt bizonyítékot Muka István favizsgálati szakértő megállapítása is, aki szerint a fedélszerkezet egyes részei nem a XIX. sz. közepére, hanem a századfordulóra voltak jellemzőek. A múlt század közepén ugyanis az építési faanyagot jórészt még bárdolták, fűrészelt megmunkálása csak a századfordulón terjedt el, itt pedig a szakértő fűrészelt faanyagot talált beépítve. Ebben a periódusban alakult ki a homlokzatok jelenleg is meglévő vakolatarchitektúrája. Bizonyosan ekkor falazták el a déli középrizalit oldalhomlokzatait díszítő faltükröket, mert azok az arcív fölvételeken (korabeli képeslapok) már nem láthatóak. A kutatások igazolták, hogy épült egy átjáró („alagút”) is, amelynek az volt a feladata, hogy az épület keleti és nyugati traktusa között,folyosó kiszélesítésével” szobává alakított verandarész miatt megszűnő közvetlen átjárási lehetőséget biztosítson.

A homlokzat megmagásításán túl a legmarkánsabb változtatást a torony megépítése jelentette. Nem találunk magyarázatot arra, hogy Rónay Elemér miért nem tett erről említést 1947-ben befejezett családtörténetében, miként az épület megmag ásítását sem említette, holott szinte kizártnak tartjuk, hogy ne lett volna erről tudomása. Móric életénél mindössze azt a családi anekdotát ismertette, hogy miért lett a tervezett két toronyból egy, de nem jelezte, hogy az akkor megépített torony nem lehetett a jelenleg ismert: ezt az épületen végzettfalkutatások és favizsgálatok is egyértelműen és cáfolhatatlanul alátámasztják. De alátámasztja álláspontunkat egy a község épületeit is ábrázoló 1876-os térkép, amelyen jól láthatók a kastély alaprajzi kontúrjai, és az bizonyosan nem jelzi a tornyot, csupán egy kisebb hosszúkás előépítményt - de semmiképpen sem tornyot - tünet föl.63 Rejtély, hogy ezt Rónay Elemér miért nem említette, miként rejtély az is, hogy miért nem őrződött meg az utólagos toronyhozzáépítés a család, de a település köztudatában sem, hiszen a 2002-ben elvégzett régészeti kutatásokig senkiben sem vetődött föl a későbbi hozzátoldás lehetősége.

62 Simon Zoltán: Kiszombor, Rónay kastély. Tudományos dokumentáció. [Bp.] 2002. Kézirat.

63 CSML Földmérési Felügyelőség iratai. VI. 182. Kiszombor falu 1876.15. a.

448