Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)
OEXEL MÁTYÁS, AZ AKVIZÍTOR (1729–1803)
Nős volt, feleségének neve Jozefin, de gyermekeiről nincs tudomásom. Meghalt Szegeden 1788. november 8-án, és másnap ott temették el. Vagyon nem maradt utána semmi, és pénze is olyannyira nem volt, hogy amikor meghalt, a temetési költségekre Oexel Mátyás adott kölcsön 100 forintot, amit aztán a kincstár megtérített.9 Az öreg Walbrunn György tekintélyes ember volt Szegeden, a város életében szerepet játszott, és tagja volt annak a bíróságnak, amelyik a híres 1731. évi boszorkányperekben ítélkezett.10 1745-1751. években a város főbírája, azaz főkapitánya.11 Az anyakönyvi kivonatokból megállapítható, hogy az akkor Szegeden szerepet játszó, tehát a legtekintélyesebb német ajkú családokkal kapcsolatot tartottak fenn. így a Szilber család tagjaival többször fordultak elő mint keresztszülők és tanúk. Tudjuk, hogy ez a család a XIX. század fordulóján a legtekintélyesebb családja volt Szegednek. De ott látjuk Feldhoffer Györgyöt, aki a városi közgyám, és a palánki templom építésénél és belső berendezésénél 1746-49-ben városi és egyházi tanácsnok és templomatya volt, és a fizetéseket ő teljesítette. Polgári foglalkozására nézve ő is gazdag vaskereskedő. Szerepel a Saax házaspár, akik közül a férfi, Saax Zakariás a városi tanácsnak tagja volt. Találkozunk a Miller névvel, amely család később Őrhalmira magyarosította a nevét. Lubrecht név is előfordul, és végül említem a Kolb - másképp Schmolpucher - György nevét, aki a város sörgyárát bérelte és később családunkkal rokonságba is került. A XVIII. században Szeged belvárosa, a Palánk etnográfiailag német volt. Németország különböző tájairól mint kereskedők és iparosok vándoroltak be és virágoztatták föl Szeged iparát és kereskedelmét. Walbrunn Györgyöt először 1741-ben választották be a belső tanácsba, amikor főbírónak Miller Jánost, szenátornak és kapitánynak Temesváry Andrást, tanácstagoknak Kárász Miklóst, Walbrunn Györgyöt, Babarczy Ferencet, Pálfi Józsefet, Feldhoffer Györgyöt és még másokat, akik minket nem érdekelnek, külső tagnak Saax Zakariást, alügyésznek pedig Bohus Ádámot választották meg.12 Mátyás és felesége esküvőjük után Nagyszentmiklóson telepedtek le. A következő évben Margit családi örömöknek nézett elé, amely eseményre Szegedre ment szüleihez, és ott született meg az első gyermekük 1749. október 21-én, aki a keresztségben Erzsébet Franciska neveket kapta. Keresztszülői voltak Saax Zakariás és felesége, Franciska. Több adat összevetéséből megállapítható, hogy Mátyás Nagyszentmiklóson a gyár mellett levő lakóházban lakott, amely ház még a török időkből maradt és valamikor kaszárnya is volt. Nevezetes ház ez azért is, mert később, amikor Nagybecskereken 1807. augusztus 30-án a megyeház leégett, és a megye székhelyét ideiglenesen Nagyszentmiklósra helyezték át, ebben az épületben tartották a megyegyűléseket, és ebben a napórával ellátott házban voltak 9 MÓL. Helytartótanácsi iratok 1784.14027. sz. és Banatica 1783. fon. 188. pos. 1-2. 10 Reizner János: Szeged története, i. m. IV. 477-478. 11 Uo. III. 90. 12 Kovács János: Szeged és népe. Szeged ethnográphiája. Szeged, 1901. 90. 42
