Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)

RÓNAY ERNŐ (1852–1913)

Rónay Ernő igyekezett kihasználni a hagymakonjunktúrából adódó lehetőségeket is. Az 1860-as évek elejétől ugyanis mind erőteljesebb igény mutatkozott Európa piacain a kiváló szárazanyagtartalmú és hosszú ideig eltartható makói hagyma iránt, amely fölvitte az árakat, és megnövelte a keresletet a művelhető területek iránt. Az 1870-es évektől egyre növekvő számban jelentek meg makói hagymatermelők a zombori határban, hogy haszonbérbe vett földjeiken minél nagyobb mennyiségűjói eladható hagymát termeljenek. A zombori földek értékét csak növelte az Arad-Csanádi Egyesült Vasúttársaság 1882. november 25-én forgalomba helyezett Szőreg és Kiszombor közötti vonalszakasza, majd a makói szakasz átadása 1883. január 15-én, amely közvetlen vasúti összeköttetést teremtett a termőhely és az európai piacok között.

Az Arad-csanádi vasútvonal kiépítése

A hagymatermelők földéhsége jelentősen megemelte a zombori földek értékét, amit jól mutat, hogy míg 1910-ben a Torontói vármegyeijobb földekért jellemzően 60-80 koronás földbért adtak, addig a zombori földekért a makói bérlők a 100-150 koronát is megfizették.27 A magas árak ellenére komoly harcok folytak a bérlők között a jobb termőhelyekért, ugyanakkor nem maradt parlagon egyetlen olyan termőterület sem, amely alkalmasnak bizonyult hagymatermelésre. Egy 1910-ből származó adat szerint közel 1800 makói földhaszonbérlő volt Kiszomboron (a helyben adót fizetők 64 %-a!),28 ami jelentős termelésre utalt: a makói hagyma egynegyedét a zombori határban állították elő.29

27Magyarországi qazdaczímtár 1911. Szerk. Rubinek Gyula. i. m. 758.

28 MVL V 261-3. 9/191129 Makó és a Csanád-Torontál vármegyei községek. Szerk. Dr. Barna János. i. m. 328., Kiss Mária Hortensia: Kiszombor története, i. m. 40.

374