Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)

OEXEL JÓZSEF IGNÁC ÁDÁM (1702–1763)

lajstromban. Erre vonatkozóan Komárom város levéltárának többi anyaga sem tartalmaz információt. A polgárjogot nyertek között se korábban, sem később nem található meg anyja, akivel állítólag Magyarországra jött. Az anyakönyvekben harminchét alkalommal Jakabként, négy-négy alkalommal pedig János Jakabként, illetve Jánosként fordult elő, azaz a családfán és az anyakönyvi kivonatban említett Franz Gáspár Antonius Johann Jakab alakban egyszer sem.21 Házasságkötéseiből kettőnek a bejegyzése megtalálható az anyakönyvekben. Az 1697. április 23-án történtben felesége neve ,finna Klára” és nem ,Anna Klára gróf Lubrecht”, az 1721. július 29- iben pedig csak „Elisabetha Hauerin” van írva és nem „Elisabetha Hauer von Hauerin”, ahogy azt a családfán feltüntették.22 Oexel Jakab, valamint gyermekei, József Ignác és Mária Rozina 1714-ben nemességet kaptak. A nemességszerző Jakabnak származá­sát illetően módjában állt volna, hogy nemesi oklevelébe belefoglal­tassa külhoni báróságára, nemességére vonatkozó utalásokat. Ezzel a lehetőséggel korábban és később többen éltek. Még azt sem tette meg, hogy a diplomájába azt a formulát használják, illetve írják be, hogy „korábbi nemességének épségben tartása mellett” vagy „meg­újítása mellett” kapta meg nemességét. Ehelyett csak az szerepel benne, hogy kiemelik a szabad, azaz városi polgár állapotából és így kap nemességet. Az oklevélbe nem íratta be a teljes nevét, amit meg­tehetett volna, ott csak Jakabként szerepel. A nemesség adományozásakor általában az adományozott által elképzelt és kért címert festették meg és írták le az armálisban. Oexel Jakab kapott címerébe beemelhette volna a friedenbergi Oexelek cí­mermotívumait, de legalább az ősi ökörfejet. Kérhette volna honfiú­sítását is - külföldön szerzett rangjának magyarországi elismerteté­sét -, de ezt sem tette. A krónikaíró jogosan említette meg, hogy ez sokba került. Valóban, de talán Jakab anyagi helyzete ezt megen­gedhette volna, figyelembe véve későbbi hagyatékának összegét. Oexel Jakab armálisát már a szerzés évében kihirdette Komárom megyében. Nemességét, és csak az övét, 1725-ben igazolta. Nemesi bizonyságlevelet Komárom megyétől később az Oexelek közül senki sem kért, pedig a más helyekre vándorolt nemesek sokszor hosszú évek eltelte után azért kényszerültek erre, mert új lakhelyükön csak így tudták bizonyítani nemességüket, ami előjogokkal járt, és így tudták azt ott kihirdetni. Miért nem tették? Talán azért, mert nem tudták volna bizonyítani ősapjuk, az aradi Ádám komáromi szár­mazását. Ez elképzelhető, ugyanis a késői családkutatók elsiklottak bibiti Horváth Zsigmond egyik anyakönyvi adata felett. Ő említést tesz egy Exl József nevű nőtlen ifjúról, aki Komáromban halt meg 21 MOL. MT. 49100, 49115, 49118, 52573. sz. tekercsek. 22 Uo. 36

Next

/
Oldalképek
Tartalom