Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)
RÓNAY ERNŐ (1852–1913)
vaskorona renddel tüntette ki, ami tekintettel arra, hogy közhivatalt nem viselt, igen szép kitüntetés volt. Az 1905-ös Tisza-féle téli választás alkalmával, január 25-én, ugyancsak a nagyszentmiklósi kerületben egyhangúlag ismét megválasztották. Szegény öreg János bácsi azonban a lovrini kerültben Baross Jánossal szemben kisebbségben maradt. Ez nagy csapás volt reá nézve, mert egyedüli megélhetése a képviselői fizetése volt, amelytől ily módon elesett. Erneszt sietett segítségére, és az ő képviselői fizetését János bátyjának adta át, sajnos, ő nem sokáig élvezhette, mert még azon év április 1-jén részint bánatában, az orvosok szerint azonban tüdőgyulladásban meghalt. A temetési költséget megint csak Erneszt viselte, és hazaszállíttatta a holttestet Zomborra, és ott a többi családtagok mellé a családi sírboltba helyeztette el. Az 1906. áprilisi képviselőválasztások alkalmával Erneszt nem vállalt jelöltséget, s akkor gróf Nákó Sándort választották a nagyszentmiklósi kerületben alkotmánypárti programmal. Nákót júniusban fiumei kormányzónak nevezték ki, mire lemondott a mandátumról, s a kerületben igen sokan Ernesztet kérték, hogy vállalja a jelötséget. Erneszt párton kívüli programmal lépett fel, és programbeszédében kifejtette, hogy a Szabadelvű Párt feloszlása után párt nélkül maradt, de nem kíván a koalícióba belépni azért, hogy ne mondhassák, hogy a mandátum biztosabb elnyerése végett menekül a koalíció szárnyai alá, inkább elhatározta, hogy ezen országgyűlési ciklusban fel sem lép, és bevárja az új pártalakulásokat, melyeknek be kell következni, mert a koalíció bizonyos célok elérésére célszerű ugyan, de állandó kormányzásra nem alkalmas, s ő nem vadászik mandátumra, de ha megválasztják, elfogadja azt. A választás június 15-én folyt le, amikor ellenjelöltje, Telbisz Lajos függetlenségi párti programmal fellépett koalíciós urat 214 szótöbbséggel képviselőnek választották. A következő, 1910. június í-jén megtartott újabb választások alkalmával Erneszt munkapárti programmal lépett fel ismét a nagyszentmiklósi kerületben Telbisz Lajos ellen, aki látva szavazás közben, hogy kilátástalan a helyzete, visszalépett, és így Ernesztet egyhangúan választották meg, s haláláig képviselte a kerületet. Ha még megemlítem, hogy a képviselőházban a mezőgazdasági kérdésekbe néha felszólalt, közéleti szereplésével végeztem, de nem végeztem még a magán- és családi életével. Rónay Ernő teljes parlamenti képviselői ténykedése során mindössze három alkalommal beszélt az országgyűlés plenáris ülésén. Két ízben 1902-ben a földművelésügyi minisztérium 1902. évi előirányzatáról szóló vitában szólalt föl, egyik hozzászólásában, melyet március 18-án mondott el, amellett érvelt, hogy a Mezőhegyesi Ménesbirtokon „ne csak Noniust vagy Furiozót neveljenek, hanem arab törzseket is helyezzenek át.” Másik hozzászólása március 20-án hangzott el, akkor a cukorrépa-termesztés fontosságáról, jövedelmezőségéről, s az ebben rejlő gazdasági lehetőségekről beszélt. A harmadik fölszólalását A dunai halászat védelme és kihasználása tárgyában Romániával 1903. január 31-én kötött egyezmény becikke360
