Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)

OEXEL JÓZSEF IGNÁC ÁDÁM (1702–1763)

zott a grófi ággal, így tudott a kérdésről - ahogy a családi króniká­ban megjegyezték, méregdrágán - szakvéleményt adni. Ebben azt ugyan valószínűsítette, hogy a szegényebb sorban maradt és a báró­ságra, grófi rangra emelt Oexelek egy közös törzsből származhattak, de a Magyarországra került ág szerinte az Ausztriában lévő Kirchberg am Waldból származott, ahol egy Johann Kari Oexel tiszt­tartóként szolgált. Witting doktor úgy vélekedett, hogy az említett fia, Johann Jakob vándorolt Komáromba. Ezt a megoldást sem tud­ta Rónay Jenő - sem más családtagok - elfogadni, az esetleges ausztriai szál feig omboly ítását el sem kezdtékM Rónay Mihály a XX. század elején hasonló irányban kezdte meg családtörténeti kutatásait. Ő Bajorországban gyűjtött anyagot, amit átadott Dr. Joseph Rübsamnak, a regensburgi herceg Thurn és Taxis levéltár akkori vezetőjének, aki részben saját archívumából, illetve az ambergi levéltárból összegyűjtötte a bárói, valamint a grófi Oexelekre vonatkozó iratokat. Rübsam ezek alapján állította föl azt a családfát, amelyhez csatlakoztatva a Mihály által bemutatott ma­gyarországi anyakönyvi adatokat, bizonyítani lehetett a két család egyenes ági azonosságát. Ezt a családfát azonban akkor nem hitele­síttette Rónay Mihály. Ezt Rónay Gyula tette meg, amikor Mün­chenben az Állami Főlevéltárnak 1928-ban bemutatta a Mihály által összeállított családfát, kibővítve saját ágával, és kérte annak hitele­sítését, ami október 4-én megtörtént. Ezt a hitelesített okmányt be­mutatta a Müncheni Magyar Konzulátuson, és azt eredetinek ismer­tette el. A kiállított okiratnak azonban van néhány súlyos szépséghibája. A családfán szereplő legfontosabb anyakönyvi adatok ugyanis csak részben fedik a valóságot. Rónay Mihály a bajor és magyar ág kap­csolódási pontjaként bemutatott egy straubingi keresztelési anya­könyvi kivonatot, amely akár valódi is lehetett. Ez tudósít egy 1677. augusztus 15-én született Ferenc Gáspár Antal János Jakabról. En­nek az apja „nemes és nemzetes Ferenc Ignác Öxl báró [a kivonatban „Liber Báróként” írva, és nem a német területen bevett általános szokás szerint, ahol ezt a rangot általában, ha birodalmi volt, „Reichsfreiherrként” - ahogy ez a hitelesített családfán szerepel -, ha nem, akkor „Freiherrként” írták], anyja pedig Mária Rozina.” Már itt van egy gyanús jel. Az anyakönyvbe miért rossz alakban írták a „báró” szót, illetve ennél nagyobb gond, hogy miért nincs az anyakönyvbe beírva az anya előneve, a „von Friedenberg,” pedig ebben az időben, sőt később is a főrangú családok nagyon ügyeltek arra, hogy a matrikulákba minden titulusukat bejegyezzék. Még en­nél is nagyobb probléma az, hogy a Straubingban 1677-ben született sok keresztnevű Jakabot hogyan azonosították a Komáromban lete­>9 Lásd: RCSI. Witting. 34

Next

/
Oldalképek
Tartalom