Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)
RÓNAY ALAJOS (1842–1894)
A gyermekek gyámságát Erneszt [Rónay Ernő] vállalta, a vagyonuk gondnokságát, mint legközelebbi nagybácsira, Lojzira hárították, pedig fentebb láttuk, volt már neki gondja-baja magának is elég. A vagyonleltár fölvétele után látták, hogy bizony tiszta vagyon alig maradt, hogy tehát egyáltalán valami is megmenthető legyen, elhatározták, hogy eladják az egész vagyont a házzal együtt. Sikerült is a községgel megállapodni, amely azt megvásárolta, így a fiúknak 24000 Ft tiszta vagyonuk maradt, amelyet az árvaszéknél helyeztek el. Lajos katona, éspedig huszár akart lenni, de egyelőre még nem végezte el a gimnázium IV. osztályát sem, dacára annak, hogy aránylag előrehaladott korú volt, először tehát azt kellett vele elvégeztetni, ami néhány évi küszködés után sikerült is. A Ludovika Akadémián volt egy gróf Nákó-féle alapítvány, Lojzi tehát átvitte Nagyszentmiklósra gróf Nákó Kálmánhoz, és megkérte őt, hogy adományozza Lajcsinak az alapítványt. Ez meg is történt, és így Lajcsit 1886 őszén felvették a Ludovikára, ahol teljesen ingyenes nevelésben és ellátásban részesült. így egyelőre Lajcsi el volt helyezve, de nem tartott sokáig. Lajcsi ugyanis huszár akart lenni, midőn aztán elérkezett az idő, amikor az akadémikusokat fegyvernemek szerint szétválasztották, őt nem osztották be a huszárok közé, hanem gyalogosnak minősítették. Ez őt nagyon elkedvetlenítette, és úgy viselkedett, hogy távolítsák el az akadémiáról. Lojzi ennek valahogy a nyomára jött és megfenyegette Lajcsit, hogy ha kicsapatja magát, akkor Fogarasra viszi, és ott méntelepi katonának soroztatja be. A fenyegetés nem használt, mert Lajcsi tovább is rosszul tanult, és nem viselte magát megfelelően, úgy hogy 1889 nyarán eltávolították az akadémiáról. Az ekkor már 20 éves Lajcsit, mivel már be lehetett sorozni, Lojzi valóban levitte Alsószombatfalvára, ahol gróf Pálffy Géza méneskari ezredes megtette azt a szívességet, hogy besorozta, és csakhamar káplárrá, majd szakaszvezetővé léptette elő és felvezényelte Budapestre a Somogyi-Csizmadia Intézetbe, hogy tisztté képezzék ki. Már 1890-ben fent volt, de nem tanult és megbukott. Gróf Pálffy kegyelemből még egy évet engedélyezett neki, amikor letette a vizsgát, minek folytán megkapta a karjára az arany kadéti sráfot. Ezután következett, hogy gróf Pálffy felvezényelte az ún. hippológiai22 tanfolyamra, amelyet ha sikeresesen elvégzett volna, hadapród, majd később tiszt lett volna, de megbukott. Ez 1892 telén történt, mire Lojzi belefáradván a Lajcsi viselt dolgaival való vesződésbe, a gondnokságról leköszönt. Mivel Lajcsi 1892. augusztus 31-vel elérte a 24. életévét, azonnal nagykorúsították. Mivel katonakötelezettségének addigra eleget tett, onnan kilépett, megnősült és Fu- takon, a Duna hajózásnál jutott valami hajóállomási elöljárói álláshoz. Nagykorú lévén Gyula gyámjának is kineveztetett, a vagyonukat az árvaszéktől kivette. Gyula, Lajosnak 1871. április 18-án született öccse, nem volt teljesen épelméjű, ezért vele nem lehetett gimnáziumot végeztetni, hanem Budapesten a Frimm-féle gyengeelméjűek intézetébe adták be. Ott is maradt mindaddig, 22 Hippológia, azaz a lovakkal foglalkozó tudományág 334
