Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)

RÓNAY (OEXEL) LAJOS (1821–1891)

város majdnem egyhangú, rég táplált hő vágya és óhajtása elé akadályt gördíteni.’’ Rónay Lajos támogató fölszólalásának minden bizonnyal véleményformáló hatása volt, és nagy súllyal esett latba akkor, amikor a város 1873. április 8-án elnyerte az önálló törvényhatóságijogi státuszt, melyet az 1873. évi XI. törvény deklarált.2$ Csongrád vármegye főispánja apósa, Kárász Béni volt, aki 1871 elején agg korára való tekintettel - ekkor már 79. évében volt - beadta lemondását, és valószínűleg ő ajánlotta utódjának Lajost. Ekkor a miniszterelnök gróf Andrássy Gyula, a belügyminiszter Tóth Vilmos volt. Tóth Vilmos április folyamán Lajosnak felajánlotta a Csongrád vármegyei főispánságot, amit Lajos elfogadott. Az ünnepélyes beiktatás május 22-én Szegváron, a vármegye akkori székhelyén folyt le. Székfoglaló beszédében kifejtette, hogy immár a vármegyék az új törvény által teljes önkormányzattal bírnak, amely törvénynek a helyes végrehajtásán fog munkálkodni, és örülni fog, ha a megye és a községek ezen szabadsággal élve a szebb jövő felé haladnak. Az eskü letétele után Szabó Mihály főjegyző üdvözölte a főispánt igen tartalmas és szép beszédében.* 26

Rónay Lajos székfoglaló beszédében többek között ezt mondta: ,Az én teljes meggyőződésem szerint az ország egyik legfőbb áldása egy helyesen és jól szervezett megyei közgyűlés. Egy jó megyei köz- igazgatásnak pedig fő kelléke egy erélyes, értelmes tisztikar, ezt elérni a jövőben egyik fő feladatunknak tekintjük. Én hivatali befolyásomnál fogva részrehajlás nélkül fogok e cél felé törekedni, politikai nézetek, vagy eltérő vélemények nekem e tekintetben nem fognak zsinórmértékül szolgálni. Én a tisztviselőben nem a politikai hitet, hanem az értelmet, célt és a megvesztegethetetlen igazságérzetet fogom keresni, aki nem bír, annak hivatalos működésében határozottan ellenére leszek.

A megyei önkormányzat újabb törvényeink szerint is teljes mérvű; míg az nem sérti a törvényt, és nem sérti az állam és az egyesek igazságos érdekeit, addig a főispán teendője vajmi csekélyre redu- calható, nem áll az másból, mint a jól értelmezett és felfogott ellenőrzésből; ezen túlmenni tiltják törvényeink, de tiltják egyúttal saját alkotmányos érzelmeim is. Azt azonban kijelentem, miképp a törvényes ellenőrzés jogát és kötelességét lelkiismeretes pontossággal kívánom és fogom érvényesíteni; óhajtom és reményiem, hogy a törvény rendelte kivételes fellépés és beleszólásra hivatalos működésem egész ideje alatt alkalmam nem fog nyújtani.

2s Főrendiházi Napló 1872-1875. [I. kötet]. Pest, 1873.187-188., Hódmezővásárhely története II/i. A polgári forradalomtól az őszirózsás forradalomig 1848-1918. Főszerk. Szabó Ferenc, i. m. 277-279., Hómezővásárhely törvényhatósági jogú város történeti almanachja 1873-1950. Szerk.: Kovács István. Hódmezővásárhely, 2003.164.

26 Szabó Mihály unokájától, Imre Lujzától - ki dr. Imre József szemész egyetemi tanárnak a leánya - kaptam meg a két beszédnek a szövegét, amelyet Szabó Mihály 1871-ben Hódmezővásárhelyen a Vodianer F. nyomdában nyomatott ki.

262