Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)

OEXEL JÁNOS JAKAB, A BEVÁNDOROLT (1677–1730

án az akkor Komáromban dühöngő kolerában elhunyt, és így ő nem került bele a nemesi levélbe.

Abban az időben Komáromban nyolc sörfőzőház, azaz sörgyár volt, de hogy azoknak kik voltak a tulajdonosai, sajnos nem tudtam megállapítani. Nagy kár, hogy az 1696-ban alakult komáromi serfőző céh ládája, illetve az abban őrzött okmányok elvesztek, mert azokból minden kétséget kizáróan meg lehetett volna állapítani Jakabunk származási helyét, idejét, szüleinek nevét, mert hiszen amikor a céh tagjai közé felvették, igazolni kellett fenti dolgait.

Valószínűnek tartom, hogy ha volt is némi pénze Jakabnak, a sörgyárhoz Anna Klára felesége révén jutott. Házuk, sörgyáruk és kertjük valahol a vár alatt feküdt. Lakóházukat a „kék úti” háznak nevezték, s azzal szemben volt még egy házuk, amely valamikor a városé volt. Ez lehetett a kocsmájuk.6

Jakabnak Anna Klárától több gyermeke született, de midőn 1714-ben a magyar nemességet kapta, már csupán ketten éltek, éspedig József Ignác Ádám és Mária Rozina. Anna Klára, mint fentebb már említettem, 1710. október 9-én az akkor dühöngő pestisben meghalt. A pestisjárvány, amely nagyban hozzájárult ahhoz, hogy II. Rákóczi Ferenc szabadságharca véget ért, már 1709 tavaszán föllépett, de nagyobb arányokban csak 1710 júniusában kezdett pusztítani, s csak 1711. február 2-án engedte meg a vár kapitánya, hogy a vár és a város között a közlekedés meginduljon. Komárom ugyanis az egész Rákóczi szabadságharc alatt a császáriak birtokában volt.7

Jakab feleségének halála után másodszor is megnősült, de mikor és hol, nem tudjuk, mivel Komáromban nem találtuk meg az esketési levelét. Nyilván nem Komáromban, hanem valahol másutt kötött házasságot. Ezen második feleségétől, akinek neve Mária Magdolna volt, s 1721. február 16-án Komáromban halt meg, gyermekei nem voltak. Azt gondolom, hogy ennek a második házasságának volt a következménye, hogy József Ignác Ádám fia elhagyta az apai házat, és Aradon telepedett le. Bizonyos azonban, hogy 1720-ban már Aradon volt, mivel az ott megejtett népszámlálás adatai szerint ott háza volt. Ebből következik, hogy atyja kiadta neki a részét, és Újaradon ingatlant vásárolt, illetve sörgyárat alapított.

Jakab második feleségének 1721. február 16-án bekövetkezett halála után harmadszor is megnősült, és 1721. július 29-én nőül vette Elisabetha Hauer von Hausint, Hauer Erzsébetet.8 Ebből a házasságból is származtak gyermekei, azonban a nagykort csak két lánya érte el, akik nem csak atyjukat, de özvegyen maradt édesanyjukat is túlélték.

Jakab gazdag ember volt, ingatlanvagyonán és sörfőző üzemén kívül készpénze is volt, amit kikölcsönzött. Egy részükért aztán pert is volt kénytelen folytatni. Kisebb összeggel tartoztak: özv. Jókay Sámuelné sz. Gazdag Sára, Csejtey János, Missies Mihály és neje Huszár Kata, Gyallay István és mások.

6 Pest Vármegye Levéltárában Praiternocherné Oexel Magdolna pere Schick Jakab ellen.

7 Komárom vármegye és Komárom sz. kir. város. Szerk. Borovszky Samu. Bp. [1907]. 141.

8 Az anyakönyvben csak Hauer szerepel, von Hausin nem! (MOL. MT.)

22