Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)
RÓNAY (OEXEL) MÓRIC (1813–1890)
Az bizonyos, hogy Rónay Móric 1849. január végén otthon volt. Kiszomborról címezte ugyanis 59. sz. jelentését, amelyben szomorú képet fest a szerb felkelők elől menekülők helyzetéről: „... [Torontói] megye azon járások tisztviselői, hol már az utolsó napokban a katonaság elmenetele előtt is az engedetlenség világos jeleit tapasztalák, és a berohanó ellenség általi lemészárlásnak kitéve lévén, - meg nem maradhattak. [...] A megyének magyarsága egy kisebb részben a Maros mellett bent a megyében települt meg ideiglenesen, de a nagyobb rész átment Csanád és Csongrádba, borzasztó vala látni a költözködést. [...] felkerekedett nagyja, kicsinye, s még hírmondó sem maradt hátra a helységekben, magukkal vivén csekély eleségei- ket s marháikat, melyek egy részét takarmány híján már útközben elprédálni kényszerültek. [...] Mit szóljak még azon kisded gyermekekről, kik a költözködés alkalmával megfagytak, csupán a törökkanizsai járás egyik kerületében íy csecsemő fagyott meg, továbbá egy szemtanúnak állítása szerint útközben két parasztnő egy szénavontató oldalában lebetegedvén, s éjjel a hidegben ott maradván, reggelre újdonszült magzataikkal megfagyva találtattak; valóban ilyenek hallatára föllázad az emberben minden érzés, s mindenki átkot kiált azokra, kik ily nyomort hoztak ezen nemzetre.”25 1849. május 1-jén Kossuth Lajos kormányzóelnök Vukovics Sebő kormánybiztost kinevezte igazságügyi miniszterré. Biztosi feladatának egy részét Hertelendy Miksa vette át, akit néhány nappal később, május y-én tettek meg a már részben felszabadított Torontói megye teljhatalmú kormánybiztosává. Feladatul kapta többek között azt, hogy a megyei bizottmányt a haza ügyéhez hű egyének kinevezésével alakítsa újjá, és a bizalmát élvező tisztviselőket erősítse meg állásukban.26 Minden bizonnyal Rónay Móric bírta Hertelendy bizalmát. Ezt azért állíthatjuk, mert Rónay alispánként jelentett neki május 16-án Malenitza Miklós zár alatti vagyonáról, majd 18-án Ergovics Uros gazdatiszt vészbírósági ügyében.27 Az eddig ismert utolsó hivatalos levelét Rónay Móric Nagyszent- miklóson - Torontói megye ideiglenes székhelyén - 1849. július 14- én vetette papírra. Ebben a feliratában Vukovics Sebő igazságügyi miniszternek jelentette Szegedre, hogy három hazaárulással vádolt kécsai lakos bűniratait további intézkedésre felterjesztette.28 A következő napokban Torontói megye területe újra hadszíntérré vált. Augusztus 5-én Schlik hadteste elérte a Maros vonalát. Torontói mess Közli: Thim József: A magyarországi 1848-49-iki szerb fölkelés története. Bp. 1935. III. 359. 26 Kossuth Lajos összes munkái XV. Kossuth Lajos 1848/49-ben. V. Kossuth Lajos kormányzóelnök iratai 1849. április 15. - augusztus 15. Bp. 1955.130. sz. 2? MOL. MT. 52388. sz. t. H. 72. Az 1848/49-i Minisztériumi Levéltár. Igazságügyi Minisztérium. Álladalmi Ügyészi Osztály, (továbbiakban: H. 72.) 20/849. 6. Álladalmi ügyész: 1. 28 MOL. MT. 52393. sz. t. H. 73. Az 1848/49-i Minisztériumi Levéltár. Igazságügyi Minisztérium. Szegedi iratok. 67. 221
