Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)
RÓNAY (OEXEL) MÓRIC (1813–1890)
helyi történésekről és a szerb mozgolódásokról. Előfordult, hogy az egyre romló közbiztonság miatt napi két jelentést is irt. 1848. június végén Stratimirovic az ezredesi ranggal felruházott Drakulics volt császári és királyi hadnagyot küldte ki a bánsági határőrezred területére, hogy szervezze a felkelést, a hadikészleteket kerítse hatalmába és a felkelőket vonja össze táborokba. A hadiszerek megszerzése után a Határőrvidék népe tömegesen vonult a táborokba. Rövid időn belül a perlasziban 5000-6000-re, az alibunári- ban pedig 4000-5000-re nőtt a felkelők létszáma. A veszélyt érzékelve a kormány felhívást bocsátott ki a megyékhez a lázadás elfojtása céljából. Ez azonban már nehézségekbe ütközött, mert a rendelkezésre álló 8-10000 fős magyar katonasággal szemben közel 30000 felkelő állt. *5 A végrehajtás érdekében Rónay június 20-án sürgős katonai segítséget kért a kormánybiztostól.* 16 A következő hónapokban hadszíntérré vált Torontál megye. Július hónapban az alispán több esetben tett jelentést úgy Csernovics- nak, mint Vukovicsnak a megyebeli állapotokról, többször kért katonai erőt, intézkedett a hadsereg ellátásának biztosításáról, beszámolt egyes bebörtönzött felkelők elítéléséről, vagyonuk elkobzásáról és az ellenség táborában lévő kereskedők vagyonának kisajátításáról.17 A kormánybiztosok folyamatos tájékoztatása mellett a megyei tisztviselőket is ellátta információkkal, és egyúttal a szükséges lépések megtételére utasította őket. Egyik július 2-án kelt levelében Par- csetich Hugó (török)becsei főszolgabírónak vázolta a veszélyes helyzetet, valamint beszámolt az annak elhárítására tett megyei intézkedésekről. Közölte, elhatározták, miszerint a megye Zichydorf és Szé- csán helységek alatt két tábort állít föl. Teszik ezt azért „mert megyénk sem maradhatott veszteg, nem akar felelős lenni a jelen s az utókor előtt, nem akarhatja, hogy érje őt a hanyagság s mulasztás vádja, be nem várhatja helységeinek elpusztítását, lakosainak, köztük a nőknek megfertőztetésével vegyes legyilkolását.” A továbbiakban a következőket vetette még papírra: „Tenni kellett, míg késő nincs, míg nem ütött sok ember életének a végóra. Azért határozott a bizottmány tegnapi ülésében, miszerint a fentebb említett két helyen több ezer emberből álló tábor vonassák össze. A határozatban csak a legkisebb szám, 3000 van kitéve, de ott áll egyszersmind két szó: minél több. Ezen két szóban fekszik azon ösztön, mely ön hazafi érzelmeinek határt nem szab.” Végezetül utasította a főszolgabírót, hogy kerületében minél több magyart, németet és románt gyűjtsön össze, s lássa el őket fegyverekkel. Megszabta, hogy az önkénteseket július 11-ig indítsa el a kijelölt táborokba. Rónay alispán külön fel1sTorontál vármegye. Szerk. Borovszky Samu. i. m. 457. 16 AEM. 5827-5829., 5831., 5833., 5834., 5835. Isz. 17 Uo. 5836., 5839; 5840., 5846., 5849-, 58515857; 5858., 5860., 5861-5863. Isz. 218
