Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)
RÓNAY (OEXEL) MÓRIC (1813–1890)
végül közfelkiáltással megválasztottak Bárány Ágoston és Botka Ferenc ellenében.6 Az 1847. szeptember 7-re összehívott nádorválasztó országgyűlésre követválasztó és követutasítást elkészítő közgyűlést hívott össze Nagybecskerekre Torontói megye. Követeknek a pártok két-két jelöltet állítottak. Az egyik jelölt páros Karátsonyi Quidó és Rónay Móric, a másik pedig Mocsonyi Péter és Fodor Károly lett. Maga a választás, illetve a szavazás hat órán keresztül tartott. Nagyon szoros eredmény született. Karátsonyi és Rónay 447, míg Mocsonyi és Fodor 475 voksot kapott, így huszonnyolc szavazattöbbséggel az utóbb említett pár lett a követ.7 Közigazgatási pályafutásának elején Oexel Móric 1836. szeptember 12-én Csanád megye közgyűlésén tiszteletbeli táblabírói címet kapott. Ezt a kitüntető címet korábban már megkapta Csongrád megyétől is.8 Ebben az időben rajta kívül a család tagjai közül csak a nálánál 4 évvel idősebb János szolgált Torontál megyénél, aki a nagyszentmiklósi járás főszolgabírója volt. A megye székhelyén, Nagybecskereken tehát nyilván Móric lakott egyedül a család tagjai közül, így ő értesülhetett legelőször 1840 szeptemberében arról, hogy az Oexel névnek zombori Rónayra való magyarosítását a király engedélyezte. Itt ismerkedett meg későbbi feleségével, etschtali Fedrigoni Alojziával, aki szüleivel a Nagybecskerektől mintegy 7 km-nyire fekvő Németeleméren, a Kiss Ernő-féle kastélyban lakott. Esküvőjük 1842. július 31-én ugyancsak Eleméren a kastély kápolnájában ment végbe, amikor egyszerre esküdtek Luize mostoha unokanővérével, Kiss Augusztával, aki szamosújvárnémeti Dániel Jánossal, Torontál megye alügyészével kelt egybe. Tanúk voltak ittebei Kiss Antal kir. tanácsos és Bogdanovics Ferenc cs. kir. kapitány, az esketést Karátsonyi János eleméri plébános végezte. Fedrigoni Luize édesatyja Fedrigoni Alajos cs. kir. alezredes, anyja Leuwen Júlia bárónő volt. A Fedrigoni család osztrák katonatiszti család volt. Leuwen Júlia bárónő féltestvére volt Kiss Ernőnek, mert amidőn Kiss Ágoston, Ernő édesatyja 1800-ban fiatalon elhalt, özvegye, szül. Bogdanovics Anna 1801-ben férjhez ment báró Leuwen Ernő osztrák tábornokhoz, és ebből a házasságból született 1802. február 4-én Júlia bárónő, aki felnővén férjhez ment Fedrigoni Alajos osztrák katonatiszthez. Ebből a házasságból született Leobenben, Graz mellett 1824. március 21-én Luize. Kiss Ernő, midőn édesanyja másodszor férjhez ment, mindössze 2 éves, amikor pedig édesanyja 1805-ben meghalt, 6 éves volt, így bizonyára megfelel a valóságnak az a hagyomány, hogy Leuwen báró az eleméri kastélyban lakott haláláig, de hogy ez mikor következett be, nem tudom. Kiss Ernőnek azonban vagyonkezelő gyámja nem mostohaatyja, 6 Uo. 27432. sz. t. Torontál megye kgy.jkv. 1845. IX. 13. 7 Uo. 2743g. sz. t. Torontál megye kgy.jkv. 1847. X. 20/4436. 8 CSML. IV. A. 3. Csanád megye közgyűlési jegyzőkönyve. 1836. IX. 12/1290., Zsilinszky Mihály: Csongrádvármegye története, i. m. III. 78. 214
