Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)
RÓNAY (OEXEL) MIHÁLY (1813–1873)
örömet fog szerezni, mert mind mondják, jól is tanul.” Felesége ekkor nincs sem Aradon, sem Zomboron, de hogy hol van, nem tudom. Feltűnő még, hogy legidősebb fiáról, Lojziról [Rónay Alajos] soha egyik levelében sem emlékezik megNincs több fennmaradt levele, aminek magyarázatát abban vélem látni, hogy amióta Aradon volt, gyakran látogatták, és felesége - habár nagyobb megszakításokkal - huzamosabb ideig tartózkodott Aradon. Erre vall pl. 1850. október 13-án kelt levele, amelyet azzal kezd: „Már egy hónapja, mióta nem láttalak”, az 1850. december 9-én kelt levélből is látjuk, hogy várta aznapra a feleségét, de kapta az értesítést, hogy csak 4 hét múlva tud odamenni. Ezek az adatok megerősíteni látszanak a családban fennmaradt hagyományt, hogy a felesége lakott is Aradon a fogsága ideje alatt, amit bizonyít még az is, hogy 1853. szeptember 24-én Aradon egy kisleányuk született, akit az 1851- ben elhunyt Juliska leányuk emlékére szintén Juliskának kereszteltek, és mivel Aradon született, megkülönböztetésül „aradi” Juliskának hívták. Édesatyám, Lojzh0 feljegyzései szerint Misi grószi 4 évig és 7 hónapig volt fogoly. Pontos értesüléseink nincsenek, hogy mikor fogták el, és mikor engedték szabadon, csak annyit tudunk, hogy a világosi fegyverletétel, tehát 1849. augusztus 13. után jelentkezett, és 1854 tavaszán helyezték szabadlábra. Körülbelül 1854 márciusában vagy áprilisában mehetett haza. 1854. április 24- én volt Bécsben E Ferenc József császárnak az esküvője, mely alkalommal több mint 250 politikai fogolynak adott amnesztiát, és a folyamatban lévő pereket törölte, valószínű, hogy ez alkalommal kapott ő is kegyelmet, s* 1 Hogy kiszabadulása után hol laktak, nem tudjuk. Zomboron nem lakhattak, mert ott édesanyja és József bátyja laktak, éspedig akkor még a régi kis házban, amelyben alig lehetett 3-4 szobánál több. Az új házat József 1854-ben kezdte építeni, és valószínűleg 1855 nyarán fejezte be. Azért építkezett pedig, mert meg akart nősülni, és leendőbelije, Kárász Katalin azt kívánta, hogy építsen megfelelő úri lakot. Hagyomány szerint ugyanezen időben határozta el Návay Tamás is, hogy házat épít, és mindketten terveket készíttettek, azonban egyiknek sem tetszett az a terv, a melyet a részére készítettek, így elcserélték azokat, úgy hogy József építette fel a Návay Tamásnak készített terv szerint a házát, és Návay Tamás a József terve szerint épített Földeákon, amely ház jelenleg is Tamás egyenes leszármazottai birtokában vanA2 Fennmaradt annak is az emléke, hogy midőn a ház felépült, vették észre, hogy nincs pincéje, amin aztán úgy segítettek, hogy a folyosó egy része alá csináltak 50 Rónay Alajos (1842-1894) 51 Ezt erősíti Habermann Gusztáv is. Habermann Gusztáv: Rengey-Aigner Ferdinánd és kora. i. m. 1008. 52 Návay Tamás kúriája - ha igaz is a családi legenda - minden bizonnyal korábban megépült. Virág Zsolt adata szerint 1851-ben bizonyosan állt már, mert a birtok az évi összeírásában szerepelt. Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon. Csongrád megye kastélyai és kúriái. Bp. 2005. 54. Az épületben, amely államosításától, 1949-től kezdve szociális otthonként üzemel, ma a Csongrád Megyei Önkormányzat Idősek Otthona működik. A kúria történetéről lásd részletesen: Uo. 52-55. 195
