Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)
RÓNAY (OEXEL) MIHÁLY (1813–1873)
RÓNAY (OEXEL) MIHÁLY (1813. szeptember 26. - 1873. július 20.) Rónay (Oexel) Mihály Ferenc Zomboron született 1813. szeptember 26-án. Atyja Oexel Alajos, anyja Bene Ágnes volt. Zomboron a templommal szemben lévő telken laktak (amely ma Tiboré1), az alsó házban, amely idővel részben megkisebbedett, részben üvegház toldatott hozzá. Szüleinek 7 gyermeke született, akik közül ő volt a 6. Az elemi iskolai osztályokat otthon végezte, majd 9 éves korában, azaz 1822-ben a nálánál 2 évvel idősebb József testvérével, a vele egykorú Móric, valamint a fiatalabb Lajos unokatestvéreivel Szegeden a kegyesrendi gimnáziumba, a középiskolába iratkozott be, és ott végezte el 1828-ban kitűnő eredménnyel az akkor 6 osztályból álló középiskolát. Utána jogot végzett, éspedig a pozsonyi jogakadémián, melynek elvégzése után, 1832-ben, tehát 19 éves korában Csongrád vármegyében tiszteletbeli aljegyzőnek nevezték ki. Ebben az évben halt meg augusztus 15-én édesatyja, ő azonban nem ment haza az öröklött birtokra gazdálkodni, hanem továbbra is megmaradt hivatalában, a birtokot pedig testvérével, Józseffel osztatlanul közösben hagyták, és azt József kezelte. Három év múlva, 1835-ben Pozsonyban megszerezte az ügyvédi oklevelet, 1838. november 21-én pedig Csongrád vármegye közgyűlése alszolgabírónak választotta és Csongrádra helyezte szolgálattételre. Ugyanezen közgyűlés alkalmával Tajnay János kir. tanácsos, Bars megye volt alispánja, főispáni helytartó úgy őt, mint Oexel Móric Torontál megyei aljegyzőt tiszteletbeli táblabíróvá nevezte ki.2 Két év múlva, 1840. július 14-én [valójában május 10-én!] reggel 5 órakor3 * kelt egybe Szabadkán - még mint Oexel - almási Németszeghy Máriával, Németszeghy István, Bács megye táblabírója és levéltárnoka, almási közbirtokos és neje, nagybudafai Vermes Júlia leányával. Vermes Júlia nővére volt Oexel Károlyné Vermes Annának, és így Mária elsőfokú unokatestvére volt Móricnak és Lajosnak, tehát - ha nem is vérszerinti, de - sógorsági viszonyban volt férjével. A Németszeghy család Pozsony megyéből származott, és már 1511-ben Nemesszeg községben volt birtokos. Eredeti neve is Nemes- szeghy volt, amely csak később változott át Németszeghyvé. Bács megyében az almási birtokot 1802. december 3-án kelt adománylevéllel kapta István és János, akik Németszeghy László fiai voltak A István Moson megye alispánja, János Bács megye levéltárnoka és táblabírája volt. Ez a János nagyatyja volt Máriának, felesége pedig Latinovics Erzsébet. 1A régi épület ma már nem létezik. Rónay Tibor kúriájáról, az épület és a telek sorsáról lásd részletesen: Kiszombor története. Szerk. Marosvári Attila, i. m. II. 80-82. 2 Zsilinszky Mihály: Csongrádvármegye története i. m. III. 78. 3 Misi bátyámnak [Rónay Mihály (1871-1941)] mondta Mari grószi (almási Németszeghy Mária) 1 Kempelen adatai szerint az almási birtok és előnév adományozására 1803. július 8-án került sor. Kempelen Béla: Magyar nemes családok. VII. kötet. Bp. 1913. 456. 179
