Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)

RÓNAY (OEXEL) JÁNOS (1809–1867)

11. Jenő Gyula Antal született 1854. április 11-én. Felesége Patyánszky Olga, esküdtek 1887. május 21-én. Meghalt 1921. április 28-án, 67 éves és 17 napos korában.

12. Lajos László Alajos született 1856. június 21-én. Felesége báró Duka Eugénia, esküdtek kb. 1899-ben. Meghalt 1901. október 15-én, 45 éves 3 hónapos és 24 napos korában.

13. Borbála Alojzia született 1858. június 21-én, meghalt 1870. július 29- én Kiszomboron, tüdővészben, 12 éves 1 hónapos és 9 napos korában.

János halálakor tehát fiai közül csupán Pista és János voltak nagykorúak. Pista 33 éves nős, János 30 éves Torontál megyei alszolgabíró. Nekik jutott a feladat, hogy édesatyjuk után a két nagybirtokot kezeljék és a zavaros ügyeket rendbe hozzák. Pista már régebben Ivándán lakott, tehát továbbra is ott maradt, János pedig megvált a megyei szolgálattól, és átvette a zombori birtok kezelését. Mind a ketten igen derék emberek voltak, volt bennük bizonyos eredetiség és egyéniség, de a gazdálkodáshoz nem volt érzékük. Nem is tudtak boldogulni, s így az ügyek tovább bonyolódtak, mígnem 1873-ban végképpen megakadtak. Ez azonban már az örökösök életrajzához tartozik.

A Karácson család Veszprém megyéből származott, ahol Karácson Péter

III. Ferdinánd királytól 1656. november 25-én nyert címeres nemeslevelet előnév nélkül. Torontálba Karácson Mihály jött, aki 1779. július 13-án lett főadószedő. Ennek fiai voltak István és Antal, akik Ivándát megvették 1811. április 19-i kelettel, arra királyi adományt kaptak és megkapták az ivándai előnevet. Antal eladta az ivándai részét és elszármazott a megyéből. Istvánnak a felesége rákóczi Parcsetich Cecília volt, akitől 1816. június 29-én Nagybecs- kereken született Mili néni.

Mili néni 24 évvel élte túl férjét, amely idő alatt alig mozdult ki Zomborról. Csak egyszer emlékszem, hogy amikor Jenő fiatal házas volt, kb. 1887-ben vagy 1888-ban, elment Nagybecskerekre őket meglátogatni. Történetesen akkor éppen színtársulat volt ott, amelynek primadonnája Örley Flóra volt, aki az akkor új operett, a „Suhanc” címszerepét játszotta, amelyet Mili néni is megnézett, és nagyon tetszett neki, úgy hogy még hónapok múlva is emlegette. Talán ez volt az utolsó eset, hogy Zomborról kimozdult, és hogy színházat megnézett. Hanem azért minden a családját érdeklő dolgot tudott, és a világ folyásáról is tájékozva volt, nemcsak a hírlapok útján, hanem mert igen sok vendég járt a házhoz, akiktől értesült minden őt érdeklő dologról. Járt oda mindenféle rendű és rangú úriember a legelőkelőbbektől a kistisztviselőig, mindenki. Ha valamelyik megyei hivatalnoknak dolga volt a községben, el nem mulasztotta, hogy tiszteletét ne tegye, és szívesen is lett látva. Nyáron sok állandó vendége volt, így emlékszem, hogy az idős Karácson Cili, Kolb Bertalanná sz. Bába Mária, Karácsonyi Ferencné sz. Karácson Irma fiával, Karácsonyi Andorral. Még régebben a nálánál is jóval öregebb Teklits Cili és még mások, öreg barátnői, akik heteket töltöttek vendégszerető házánál, és halála után egészen elmaradtak.

175