Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)
RÓNAY (OEXEL) JÁNOS (1809–1867)
Magdolna lányaim kiházasítási 10000 forint pengő örökségüket kikapták volna, erre ők többé számot nem tarthatnak. 8. Rendelem, hogy szenvedőleges adósságaim az összes vagyo- nomból nőm és fi gyermekeim, mint általános örököseim által fizettessenek ki. 9. Ha összes vagy ónomnak jövedelmei lányaim s adósságaün kielégítésére elégségesek nem lennének, és ennél fogva a vagyon egy részének eladása nélkül azok nem fedezhetnének, rendelem, hogy ilyen esetben a szegedi vagyonom adattassék el, ellenben a zombori jószágomból semmi legkisebb részecske el ne adattassék, hanem az fi gyermekeimnek fenn tartassék. 10. Azon esetre, ha lányaim közül valamelyik nagykorúságát elérné és a férjhez menésre szerencséje nem akadna, kívánom s rendelem, hogy addig, míg édesanyja él mellette, ennek halála után pedig testvéreinél maradjon és ha ezekkel meg nem egyezhetne, lakását oda, hová neki tetszik, áttehesse. Hanem az ilyen férjhez nem ment, vagy férjhez menni nem akart lányomnak örökségi tőkéje ki ne adassék, hanem annak kamatjai neki évenként fizettessék ki. Egyszersmind azt is rendelem: hogy ha ezen pontban érintett leányaim halálozásuk esetében örökségi részüknek feléről szabadon rendelkezhessenek, fele pedig fi gyermekeimnek egyenlő részben maradjon.”40 A kiszombori összeírást 1867. június 28-án ejtették meg. Ezen özvegy Rónay Jánosné, Rónay István, és a hatóság részéről Buócz János főszolgabíró vett részt. A hagyatéki leltár első felében felsorolták az örökhagyó tulajdonában állt épületeket, de nem olyan apró részletességgel, mint ahogy azt később Ivándán tették. Első helyen egy 400 négyszögöles telken álló malomházat említettek, amelyet 540 forintra értékeltek. Két telken - az egyik egy hold, a másik két hold nagyságú - állt egy-egy lakóépület kerttel. Az egyik értékét 1150, a másikét pedig 3300 forintra taksálták. Ezek lehettek a család kúriái. Az említett házakon kívül feljegyeztek még hat kisebb portán álló építményt, amelyeknek összes értéke nem haladta meg a 2800 forintot. Felvettek még a leltárba kilenc üres házhelyet, és mellé a Maros melletti kikötőhelyet, amely 1311 forintot ért. A földek területéről és elhelyezkedéséről pontos képet kaphatunk a hagyatéki összeírásból. Ezek szerint Rónay János a Pálinkaház mellett, a Porgányi és Ladányi határban, a Kocsmanyílásban, Nagyhalmon és a Szigetben birtokolt mintegy 2920 katasztrális hold szántót, bár ebből 1127 holdat úgy vettek föl, hogy az szántóból, erdőből és kaszálóból tevődik össze. Itt feltüntettek három „lakot” is, ezek lehettek az erdész és az erdőkerülők lakóépületei. Kaszálónak, erdőnek és mocsárnak minősítettek Dédényszögben 266, Kútaljban 40 TLN. B. Rónay cs. i. 338-340. sz. 166
