Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)

RÓNAY (OEXEL) JÁNOS (1809–1867)

azon elődeink! Bizony, elég fiatalon halt meg Andrényi Johanna is, mert - mint láttuk - 1844. augusztus 31-én 55. évében halt meg.

János és felesége Szegeden részt vett minden hazafias és jótékony megmozdulásban. így amikor a 1848-ban a harcok megkezdődtek, a sebesült honvédek ápolására a Belvárosi kaszinó tagjainak feleségei és lányai megalapították a katonai betegápoló egyesületet, amelynek elnöke magyarcsékei Korda Jánosné sz. Vedres Róza lett, tagjai pedig Osztrovszky Józsefné sz. Palásthy Leopoldina, Schaeffer Ádámné sz. Götz Borbála, Dáni Ferencné sz. Korda Teréz, Vadász Manóné sz. Béró Jozefa, Rónay Jánosné sz. Karácson Emília, Fischer Mihályné sz. Schaeffer Katalin, Rónay Mihályné sz. Németszeghy Mária és még mások a szegedi előkelő és polgári családok asszonyaiból. Ezek kórházakba osztották el magukat, ahol az ápolást vezették és a rend fenntartására felügyeltek. Amikor a délvidéki lázadó rácok egészen Újszegedig felhatoltak, ezek a hőslelkű nők nem futottak el, hanem továbbra is helyükön maradtak, csupán gyermekeiket küldték messzebb az ország belsejébe, némelyek egészen Pestig. 1849 februárjában Osztrovszky József kormánybiztos felszólítására ugyancsak Korda Jánosné elnöklete alatt újraalakult a „Betegápoló Nőegyesület”, amely egyletben úgy az úri, mint a polgári asszonyok részt vettek, és fáradhatatlanul ápolták a sebesült katonákat.21

Szeged város első alkotmányos tisztújító közgyűlésén, 1848. május 16-án Osztrovszky Józsefet választották meg polgármesternek, amely alkalommal az egész tisztikar újraalakult, ez azonban már 1849 tavaszán több változáson ment keresztül. így amikor a rác származású és azokkal érző tisztviselők, név szerint Letter Mihály tanácsnok, Veszelinovics Bazil főjegyző és Szremátz János ügyvéd Szegedről megszöktek, és a rácok által megszállva tartott Pan- csovára, Újvidékre, sőt Belgrádba is mentek, ott várandó be a szabadságharc végét. Ezeknek helyét be kellett tölteni, ami 1849. április 15-én tartott közgyűlésen megtörtént. Letter Mihály megüresedett helyére Rónay Jánost választották meg tanácsnoknak, amely választást ő hazafiasságból elfogadott.22 Az általános nyugtalanság és bizonytalanság mellett az ország átszervezése tovább folyt, így az addig hétszemélyes táblának nevezett bíróságot is átszervezték, és országos főtörvényszékké alakították át, amely magas bírósághoz Jánost bírónak hívták meg Bérczy (Szilber) Antal távoli sógorával és barátjával együtt.23

21 Czímer Károly: A Szeged-Belvárosi Kaszinó százéves története (1829-1929). Szeged, 1929. 67- 68. Sajnálatos módon Czímer könyvében több helyen is fólcserélte, így helytelenül adta meg Rónay János és Rónay Mihály feleségének nevét!

22 A tanácsnoki állásra többen pályáztak. Az első szavazás alkalmával Babarczy József 31, Vidai Károly 18, Szabó Mihály 42, Rónay János 42, Agáczy Dániel 4, szavazatot kapott, ezért második szavazást rendeltek el a legtöbb voksot elnyertek között. Szabó Mihályra 57, Rónay Jánosra 88 szavazat esett, és így Lefter Mihály helyébe általános szavazattöbbséggel Rónay t választották meg. G. Tóth Ilona: Az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc szegedi dokumentumai a Csongrád Megyei Levéltárban. Szeged, 2000. Tanulmányok Csongrád Megye történetéből. XXVIII. 333., Habermann Gusztáv: Rengey-Aigner Ferdinánd és kora. i. m. 825.

23 Reizner János: Szeged története, i. m. II. 78-79. és Czímer Károly: A Szeged-Belvárosi Kaszinó százéves története, i. m. 69.

156