Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)

OEXEL JÁNOS (1774–1811) - OEXEL ALAJOS (1781–1832)

aljegyző vett részt.2? A szomszédos Csanád vármegye 1836. szeptember 12-i közgyűlésén tiszteletbeli táblabírává nevezték ki.* 28 Torontál megye 1836. évi szeptemberi tisztújító közgyűlésén a 2. kerületbe szolgabírónak jelölték németi Damaszkin Istvánnal és ivándai Karnison Antallal egyetemben. Az állást közfelkiáltással Damaszkin nyerte el.29 A következő években még aljegyző, de 1840 végén már szolgabírónak titulálják,30 1842-ben pedig már főszolgabíróként tűnt föl.31 Ebben a minőségében bízta meg a megye - érdekes módon nem ügyelve a pártatlanságra - egy tiszti küldöttség jelentésének a kivizsgálásával. Ez a küldöttség megvizsgálta a Csanádról Zomborra vezető országút állapotát, amit keskenynek találtak. A közgyűlés megbízta Rónayt és a mellé delegált megyei tiszteletbeli mérnököt, Tóth Istvánt, azzal, hogy vizsgálják meg, miért keskeny az út. Azt is előírták, hogy ez ügyben hallgassák meg az uradalmat - azaz részben saját magát, a főszolgabírót - mit mondanak az üggyel kapcsolatban, majd az eredményekről tegyenek jelentést.32

1845. szeptember 13-án tisztújító közgyűlést tartott Torontál megye. A nagyszentmiklósi járás főszolgabírójának Rónay Józsefet, Szőllősy Lajost és Botka Ferencet kandidálták. A közbizalom Rónay- nak kedvezett.33 Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc időszakában ugyancsak főszolgabíró volt. Feladatát a szabadságharc bukásáig ellátta. Munkálkodásáról néhány általa elkészített jelentés tanúskodik. Nagybecskerekről 1848. október 3-án Vukovics Sebő kormánybiztosnak jelentett a császári sereg mozgásáról. Jelentéséhez egy császári tisztnél talált, az eseményekről szóló feljegyzést csatolt. November 3-án a kormánybiztostól kért utasítást és felvilágosítást a katonai helyzetre vonatkozóan. December 5-én immár Nagyszentmiklósról tájékoztatott lovak szállításáról.34 1849. július

15-én rokonát, Rónay Móric alispánt tájékoztatta a Csanádi magtárban levő búzakészletekről.35

A szabadságharc végéig kitartott. Rengey-Aigner Ferdinánddal (1808-1858), Szeged 1848-1849-es országgyűlési követével együtt esett orosz fogságba Világosnál, majd együtt raboskodtak Pesten a Neugebäudeban, azaz az Újépületben.36 Később - testvérével, Mi27 MOL. MT. 27418. sz. t. Torontál megye kgy.jkv. 1833. IX. 9.

28 CSML. CSL. IV. A. 3. Csanád megye kgy.jkv. 1290/1836.

29 MOL. MT. 27420. sz. t. Torontál megye kgy.jkv. 1836. IX. 19-20.

30 Uo. 27426. sz. 1.1840. IX. 9.

31 Uo. 27427. sz. 1.1842.1. 20.

32 Uo. 27430. SZ. t. 1844. I. 15/134-2942.

33 UO. 27432. SZ. t. 1845. IX. 13.

34 Aradi Ereklyemúzeum. 5884,5890, 5920.

35 MÓL. MT. 52394. sz. t. H. 72. Az 1848/1849-i Minisztériumi Levéltár. Igazságügyi Minisztérium. Álladalmi Ügyészi Osztály. 490.

36 Habermann Gusztáv: Rengey-Aigner Ferdinánd és kora. Szeged, 2000. Kiadja a Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatósága. 905. és 1029.

138