Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)
ELŐSZÓ
ELŐSZŐ „Aevum meum tamquam nihilum coram te!”, magyarul: „Az én életem mint a semmi Te előtted!”1 A 39. zsoltár eme szavait választottam családunk története jelmondatának, és valóban, őseink és elődeink életideje immár annyira semmi, hogy közülük sokaknak még az emléke sem él az utódok emlékezetében. Másoknak csak a nevüket tartotta fenn a síremlékük, de a ma élő fiatalabb nemzedék egynémelyike még a nevüket sem ismeri, különösen azok nem, akik nem Kiszomboron laknak. Elhatároztam tehát, hogy megírom családunk történetét és az egyes családtagok minél bővebb életrajzát, melyen immár közel húsz éve dolgozom. Tudom, hogy munkám nem tökéletes, aminek oka, hogy az 1914-ben kezdődött és még mindig tartó világégés és az ennek nyomán beállott anyagi körülményeim megakadályoztak abban, hogy Bajorországba, de még Komáromba, Nagyszentmiklósra stb. személyesen elmehessek és kutathassak. Levélben ilyen dolgokat elintézni nem lehet, mert hiszen az illető urakat, plébánosokat, levéltárosokat nem érdekli az ügy, tehát felületesek, másrészt nem ismernek az egészből csupán annyit, amennyit nekik megírunk, az összefüggéseket sem ismerik. De nem ismerik legtöbben a XVII-XVIII. századi ortográfiát sem, így az adatokat tévesen írják ki, pl. Komáromból van olyan kijegyzésünk, mely szerint János Jakab ősünk Kési Svévi, azaz sváb sörgyáros lányát, egy másik szerint Kési sörgyáros özvegyét (vidua) vette nőül. Szegeden a Walbrunn ősünket következetesen Wotprunnak írják, mert nem tudják, hogy a XVIII. században az „1” betűt úgy írták, mint mi most a német kis „t” betűt írjuk, az „a” betűt pedig hibásan „o” betűnek olvassák. Meg vagyok győződve, ha nekem módomban lett volna kimenni Bajorországba és végigjárni mind azon városokat és falvakat, amelyek némely vonatkozásban kapcsolatban 1 Rónay Elemér a 3g. zsoltár 6. sorának a kézirata megírásakor általánosan elfogadott latin szövege helyett („substantia mea tanquam nihilum ante te”) egy régiesebb változatot használt, amely valószínűleg a héber nyelvű ószövetség latin fordításán, és nem a Vulgata latin szövegén alapult. (Lásd: Traduction des Pseaumes de David, selon la nouvelle version Latiné du texte Hebreu. Imprimée en 1753. Lyon, MDCCLXVII. 120., Ern. Frid. Car. Rosenmülleri: Scholia in Vetus Testamentum. Partis quartae. Psalmos Continentis. Volumen Secundum. Lipsiae, MDCCCII. 944.) Hogy Rónay Elemér honnan vette az idézetet, és miért nem a közismertebb változatot használta, nem tudjuk. A fordítása sem autentikus, az szórendjében eltér az akkor használatban lévő Károli-féle fordítás szórendjétől, amely így hangzik: „az én életem te előtted, mint a semmi” (Szent Biblia, azaz Istennek ó és új testamentomában foglaltatott egész Szent írás. Magyar nyelvre fordította Károli Gáspár. Az eredeti szöveggel egybevetett és átdolgozott kiadás. Hn. én. Bibliatársulat. 524.). Ez arra utal, hogy minden bizonnyal emlékezetből idézte mind a latin szöveget, mind pedig a fordítást. A 39. zsoltár 6. sora latinul ma hivatalosan így hangzik: „vitae meae tamquam nihilum ante te” (Liber Psalmorum. Typis Poliglottis Vaticanis, 1969. 42., Nova Vulgata Bibliorum Sacrorum. Editio. Sacros. Oecum. Concilii Vaticani II ratione habita iussu Pauli PP. VI recognita, auctoritate Ioannis Pauli PP. II promulgata. Libreria Editrice Vaticana, 1979. 866.), amelynek ma használatos magyar fordítása: „színed előtt életem a semmihez hasonlít” (Biblia. Ószövetségi és Újszövetségi Szentírás. Sajtó alá rendezte Rózsa Huba. Bp. 2008. Szent István Társulat. 804.). 11
