Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)

OEXEL MÁTYÁS FERENC (1759–1828)

tisztviselőket elnémítsa, ezért megfélemlítésükre különféle módokat eszelt ki. Fegyelmi meg egyéb vizsgálatokkal zaklatta őket. Laczkovits István, akit kü­lönben is nagyon elkeserített testvérbátyjának kivégzése, németremetei birto­kára a főispán megkérdezése és beleegyezése nélkül 1795. november 26-ára megyegyűlést hívott egybe, ahol az elégedetlenek élére állt. Ez a gyűlés egy­hangú határozatot hozott, amelyben, hivatkozva a Splényi elleni általános ellenszenvre, felírtak a Helytartótanácshoz, hogy Splényit mozdítsák el főis- páni állásától. Természetesen Splényi is értesült, és december í-jére ő is köz­gyűlést hívott egybe, amelyen az elnöki emelvényre jobbjára gróf Saurau Já­nos tábornok, főparancsnokot ültette, hogy ezzel is megfélemlítse a gyűlésen résztvevőket. Erre a gyűlésre a főbb tisztviselők és azok az urak, akik a német­remetei gyűlésen részt vettek, nem jelentek meg. Splényi az összes tisztvise­lőt, akik Németremetén részt vettek a gyűlésen, állásukból felfüggesztette, és fizetésük folyósítását beszüntette. Id. Laczkovits Istvánnak három felesége volt, éspedig: 1. remetei Egyed lány, keresztnevét nem tudom; 2. gróf Forray Ágnes és 3. nemes Szabó Teréz. Ifj. Laczkovits István, Oexel Cecília félje és testvére, [Ifj. Laczkovits] János Szabó Teréznek voltak a fiai, és ezen a réven másod-unokatestvérei voltak Oexel Cecíliának. Szabó Teréz ugyanis Szabó József Arad vármegyei táblabí­rónak volt a lánya, akinek felesége, nemes Jung Mária Magdolna az Akvizítor Mátyás nővérének, nemes Jung Tamás aradi sörgyáros feleségének, született Oexel Magdolnának volt a lánya. Lehet, hogy éppen a rokonság révén került össze ifj. Laczkovits István és Oexel Cecília. Ifj. Laczkovits István megyei táb­labíró volt ugyan, de úgy látszik, csupán címzetes, mint ahogy abban az idő­ben szokás volt a birtokos nemes urakat táblabíróknak kinevezni. Laczkovits Bogdarigóson volt földesúr, és ott gazdálkodott. Gyermekeik voltak: Fanni, gaádi Pálffy Jánosné, Emma, nemes Tormássy Mihályné és János, akinek felesége nemes Podharényi Johanna volt. Ifj. Laczkovits János, Oexel Cecília sógora is elég szép pályát futott be. Ő Temes megye szolgálatába állt. 1838-ban a megye másodalispánja, amely tisztséget 1841-ig viselte, közben az 1838-40. évi országgyűlésen a vármegye követe, később a pesti váltótörvényszék ülnöke lett. Ennek a Jánosnak is ma­radt egy fia, aki szintén János volt, és 1912-ben mint képviselőházi főterem- biztos végezte be életét. Őt én is ismertem, amikor képviselő voltam, és tu­dom, hogy János bácsi rokonságot tartott vele.21 Mátyásnak és feleségének a temetőben nagy vörösmárvány síremlékük van. Mátyás keresztjén a következő felirat olvasható: „Harminchat esztendő­ket együtt élt felejthetetlen félje és szeretett apjuk Oexel Mátyás Zombor helysége közbirtokossa Ns. Torontál vármegye Táblabírája Életének hatvan- kilenczedik évében e setét sírboltozat fedte hideg tetemének örök emlékezeté­re gyászos hitvese Szilber Magdolna kesergő gyermekeivel 1828. észt. Szent Iván hava 21.” 21 Misi bátyám [Rónay Mihály] és Niamessnyné Manassy Margit közleményei, továbbá Temes vármegye. Szerk. Borovszky Samu. Bp. [1912]., és végül anyakönyvi kivonatok. 114

Next

/
Oldalképek
Tartalom