Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)

OEXEL MÁTYÁS FERENC (1759–1828)

árverésen Temesmurányra (régebben Murány) árverezett. Ennek kikiáltási ára 56503 forint volt, neki azonban 62100 forintig kellett mennie, hogy megkaphassa. Erre a birtokra 1782. szeptember 6-án királyi adománylevelet és egyben magyar nemességet kapott. Józsefnek Ignác fiától származott unokája, Ignác vette nőül Onossy Magdolnát. Ignác 1848-ban Temes vármegye másodalispánja lett, és még ugyanezen évben vezetéknevét Murányira magyarosította. 1861-ben a megye első alispánja, 1867-ben főispánja lett, amely méltóságot 1870-ig viselte. Csak egy gyermekük született, Erzsébet, aki hodonyi Manassy Gyulához ment férjhez. Ezen a módon került úgy a Klopódiai, mint a murányi birtok Manassy-kézbe. Manassy gyermekei: 1. Anna, Tömöry Gézáné; 2. Magdolna, báró Stojanovits Györgyné; 3. György, aki egy Temesvárt élt szegény kishivatalnokkal, báró Barcóval magát örökbe fogadtatta, és felvette a báró Manassy-Barcó nevet; 4. Margit, almánfalvi Niamessny Mihályné; 5. Gizella, Nikolics Sándorné; 6. Gyula, akié ma is a klopódiai birtok, felesége pedig báró Molnár Anna, aki maga is Oexel leszármazott.

3. József, aki Zomboron született. Róla csak annyit tudtam meg, hogy 1808. november 19-én Szegeden 12. [10.!] évében váratlanul elhunyt, így 1796-ban születhetett [1797. július 6-én született!].

4. Anna Mária, született Zomboron 1800. július 7-én, férjhez ment ugyancsak Zomboron 1835. június 1-jén Nyéky Alberthez.1? Tanúk voltak: Nyéky László Csanád megyei táblabíró és Valkó Mihály cs. és kir. kapitány. Nyéky eredeti neve Knédly volt, hosszas nemességigazolási pert folytatott Bihar megyében, amely eredménnyel járt: 1817-ben nemességét és a Nyéky név viseléséhez való jogát elismerték, és Csanád megyében is kihirdették. Albert apja Borossebesen volt uradalmi tiszttartó, Albert azonban már szerepet játszott a közéletben és országgyűlési követ volt. Anna egyike volt azoknak az Oexel nővéreknek, akik a zombori részük eladásából befolyt pénzen Klopó- diát megvásárolták, és odaköltöztek.

Házasságukból egy leány született 1836. május 21-én, Leóna, aki parnói Molnár Istvánnak, Zemplén vármegye főispánjának, később valóságos belső titkos tanácsosnak lett a felesége. A klopódiai birtok Annának 1889-ben bekövetkezett halála után Leónára szállt, akinek két gyermeke volt: Molnár Viktor, aki 1889-1906-ig Temesvár város és Temes megye főispánja, valóságos belső titkos tanácsos és később báró lett, és Gizella, aki dr. Wekerle Sándor két ízben volt miniszterelnök17 18 neje lett. A klopódiai birtok eme része ma is a Wekerle-leszármazottak kezén van.

5. Lipót Fülöp, Mátyásék második kisfiúk, aki 1802. szeptember 7-én született Zomboron, de még ugyanazon év október 8-án meghalt.

6. Zsófia Magdolna született Zomboron 1804. május 13-án és 19 éves korában, 1823-ban ment férjhez micsinei és benicei Beniczky Miklóshoz, Csongrád megye szolgabírájához. Esküvőjük nem Zomboron volt, hanem

17 Nyéky Albert 1807. március 21. - Klopódia, 1863. február 9. Barna János - Sümeghy Dezső: Nemes családok Csanádvármegyében. Makó, 1913.150-151.

18 Wekerle Sándor három alkalommal volt miniszterelnök. (1906-1909,1917-1918,1918.)

112