Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)
BEVEZETÉS
az apák életrajzába szőve vagy annak mellékletét képezve („Gyermekei voltak:”) több száz családtag hosszabb-rövidebb életrajza olvasható még. A fenti - teljességre törekvő - kronologikus földolgozás egyetlen gyengéje, hogy bizonyos életrajzi elemek olyan esetben, amikor az apa és fia is külön szerepel az anyagban, többé-kevésbé megismétlődnek, néhány esetben szó szerint. Mindez azonban csupán stilisztikai gyengeség: az anyag adatgazdagsága, teljességre törekvése példaértékű még a mai genealógiai irodalomban is. A földolgozás - a genealógiai szakmunkák szabályai szerint - nem társa- dalmi-gazdasági-politikai folyamatokat elemez, hanem a személyek életpályájához adekvát formában illeszti hozzá azokat az eseményeket, történéseket, amelyek a pálya alakulása kapcsán meghatározóak voltak, vagy azzal összefüggésben álltak. A személyes életút mögött azonban jól láthatóvá válnak a történeti folyamatok, különösen azoknál, akik maguk is markáns alakítói és meghatározó szereplői voltak az eseményeknek. Rónay Elemér családtörténetében adatok sokasága mutatja be a kor vármegyei hivatalnoki világát, a megyei közgyűlések történéseit, a főispánok és alispánok munkáját, de számos utalás és adalék egészíti ki a XIX. század végi parlamenti életet is az ország- gyűlési képviselői szerepvállalásokon keresztül. A munka nagy értéke, hogy eddig ismeretlen forrásanyagát adja egy a Torontál, Csongrád és Csanád vármegyei közéletben jelentős szerepet betöltő család történetének, és rajta keresztül az érintett vármegyék történetének is, ily módon a kézirat mostani közzétételével nem csupán a magyar genealógiai szakirodalom gazdagodik egy értékes munkával, hanem a délmagyarországi megyék történeti földolgozása is egy jelentős alapművel, forráskiadvánnyal gyarapszik. Rónay Elemér családtörténete a közelmúltig ismeretlen volt a történeti kutatás előtt. Adataink szerint a gépelt kéziratból mindössze egy példány létezett a szerző leszármazottainak birtokában. Az anyagra Gilicze János levéltáros bukkant, aki évtizedek óta foglakozik a Csanád és Torontál vármegyei nemes családok történetével, köztük a Rónay család történetével is. A család jóvoltából kutatómunkájához fölhasználhatta a kéziratot, s az ő közvetítésével került a becses helytörténeti dokumentum eredeti példánya a Csongrád Megyei Levéltár Makói fióklevéltárának gyűjteményébe. A családtörténeti kutatásának eddigi legteljesebb összefoglalását is ő tette közzé A zombori Rónay család címmel a Marosvári Attila szerkesztésében 2008-ban megjelent Kiszombor története c. monográfia II. kötetében. A kézirat néhány adata továbbá már fölhasználásra került az említett települési monográfia egyéb fejezeteiben is, ezen túl más közlése mindeddig - adatgazdasága és régiótörténeti jelentősége ellenére - nem volt, mivel szélesebb körben nem válhatott ismertté. A kéziratot a mai kor olvasási igényeit kielégítő módon, az archaikus írásmódot elhagyva és a sokszor nehezen értelmezhető, germanizáló mondatszerkezeteket feloldva, de ezen túl változatlan formában közöljük, csupán néhány helyen alkalmaztunk a szöveg tartalmát nem érintő szerkesztési változtatást. Mindemellett az elmúlt évek kutatásai - főleg a jelen kötet szerkesztőinek sokéves szisztematikus levéltári és könyvtári kutatómunkája révén - számos új információt, ill. kiegészítő-pontosító adatot hoztak a felszínre, me9
