Kőszegi Barta Kálmán: Kései kuruc - Dél-Alföldi évszázadok 29. (Szeged, 2010)

KÉSEI KURUC

a székelyföldi országgyűlési képviselőknek kötelességünk odaadó munkával támogatni az érdekünkben felállított ügyosztály működését. Kötelességünk a képviselőházban fel­emelni szavunkat véreinkért, kötelességünk reámutatni évtizedes sebeinkre, kötelessé­günk szóval és tettel küzdeni, harcolni a székely kérdés üdvös megoldásáért. A kormány jóindulattal, szeretettel van a székelyek iránt, elérkezett az ideje annak, hogy e jóindulatot, szeretetet javunkra gyümölcsöztessük, hogy annyi megpróbáltatás, oly sok mellőzés után legalább részben kielégítést nyerjenek a székelység jogos, igazságos érdekei. A birtokrendezési ügyosztály az igazságügyminiszter intentiójának megfelelően első­sorban a telekkönyvi bejegyzések helyesbítését vette munkába. A helyesbítést ingyen, díjtalanul végzi. Nem szükséges fejtegetnem azt a hátrányt, melyet a rendetlen, hiányos telekkönyvi bejegyzések vonnak maguk után. A mindennapi forgalmi élet igazolja a tény­leges viszonyoknak megfelelő telekkönyv állapot áldásos voltát. A székelyföldi telekkönyvekben sok a hibás bejegyzés, sok a hiány, s mégis hivatalo­san fájdalommal arról értesülünk, hogy a Székelyföldről kevés kérés érkezik be a telek­könyvi helyesbítésre vonatkozólag. Pedig btin a közöny, saját magunk ellen való bűn. Hol az egyesek közönyösek, ott vegye a közigazgatási hatóság kezébe az ügyet, de okvetlenül meg kell ragadni, fel kell használni a kínálkozó alkalmat. A telekkönyvi bejegyzések helyesbítését az 1891: XVI, és az 1892: XXIX. T.-e54 szabályozza. Az eredeti helyszínelés, vagy telekkönyvi átalakítás alkalmával hány ingatlan vétetik fel tévesen, hány telekköny­vi tulajdonos neve van hibásan megjelölve. Hiba lehet a telekkönyv számában, hibásan lehet megjelölve a birtokrészlet helyrajzi száma. A térkép sem mindig tökéletes. Sokszor nincs a megosztott ingatlannál az egyes tulajdonosok hányada feltüntetve, még többször nincsenek a tényleg is megosztott ingatlanok külön telekjegyzőkönyvekben vezetve. Mennyi baj, mennyi civódás, mennyi összezördülés származik a hibás bejegyzések­ből. Ebből származik gyakran az enyém-tied fogalmának összezavarása, melyből per tá­mad, az ellenfelek egymást eszik, a költség mind a kettőt. Jól tudta az igazságügyminiszter, hogy égető szükséget képez Erdélyben a telekköny­vi helyesbítés gyors és pontos keresztülvitele. Ezen dolgoznak az ügyosztályban, a Sebess Dénes őrködő gonddal kiséri a perifériák működését is. Nem szabad, hogy a jóindultot mi közönyösséggel viszonozzuk. Hol szeretettel akarnak adni nekünk, ne legyünk lusták kérésre nyitni ajakunkat. Egy egyszerű, bélyegmentes kérésre megindul a helyesbítési el­járás, s a rendezett telekkönyvi állapot elősegitője lesz az arányosítás és tagosítás reformja üdvös megoldásának is. A maga érdekét a szivén viselő nép, a kormány jóindulata, a képviselők önzetlen mun­kája az a három hatalmas pillér, melyre a székelység szebb, boldogabb jövendőjét fel lehet építeni. Kezdjünk a munkához!!! határozatainak módosításáról és kiegészítéséről 1892: XXIV. T.c.: az ország erdélyi részeiben, továbbá a volt Kraszna-, Közép-Szolnok, Zarándmegyék és a volt Kővárvidék területén a birtok- rendezési, arányositási és tagositási ügyekben követendő eljárásról szóló 1880:XLV. törvény­cikk némely határozatainak módosításáról és kiegészítéséről. 54 1891: XVI, az 1886. évi XXIX. és 1889. évi XXXVIII. törvénycikkek módosításáról és pótlásá­ról és az 1892: XXIX. T.: A tényleges birtokos tulajdonjogának a telekjegyzőkönyvbe bejegyzé­séről és a telekjegyzőkönyvi bejegyzések helyesbítéséről. 83

Next

/
Oldalképek
Tartalom