Kőszegi Barta Kálmán: Kései kuruc - Dél-Alföldi évszázadok 29. (Szeged, 2010)

KÉSEI KURUC

Dr. Nagy György marosvásárhelyi sikere. Mint lapunk más helyén már megírtuk, Mol­nár Emil, felelős szerkesztőnk védelmét múlt hétfőn megtartott eskiidtészki főtárgyaláson dr. Nagy György főmunkatársunk látta el. Lehetetlen külön is meg ne emlékeznünk arról a fényes sikerről, melyet dr. Nagy György ez alkalommal is elért. A hazáért és szabadságért rajongó ha­zafi, a kitűnő képzettségű és nagy tehetségű jogász és a szerető igaz barát lelkének egész ereje, szivének minden melegsége, eszének ragyogó tudása sugárzik ki a gyönyörű védőbeszédből, mit legközelebb teljes egészében közlünk. Az esküdtszéki tárgyaláson jelenvolt nagyszámú hallgatóságot teljesen magával ragadta, s az egész marosvásárhelyi sajtó még haladópárt lapját se véve ki, osztatlan elismeréssel adózott neki. Mint érdekes jelenséget feljegyezzük, hogy mindjárt felelős szerkesztőnk felmentése után felkérték dr. Nagy Györgyöt, hogy a másnap, kedden tartandó Marosvásárhely egész közönségét izgatottságban tartó sajtóügyi esküdtszé­ki tárgyaláson, melyet Bernádi György, Marosvásárhely haladópárti polgármestere az ottani „Szabadság” cimii lap ellen rágalmazás cimen indított, mert ez őt a Kristóffyval21 folytatott üzelmei leleplezése alkalmával alapos leckében részesítette, fogadja el a védői tisztet. Dr. Nagy György a kérésnek engedve még azon nap éjjel áttanulmányozta a rendkívül bonyolult ügyet, hogy elsőnapi sikeréhez hasonlót érjen el. Székely Újság 1906. április 8. Dr. Nagy György ügyvéd védőbeszéde Molnár Emil ellen királysértés vétsége miatt indított bűnügyben. Tekintetes Kir. Törvényszék, mint Esküdtbiróság!! Mélyen Tisztelt Esküdt Urak!! Az ügyészségnek vádirata és vádbeszéde a történelemnek és a költészetnek, a költői formában megjelenő történetírásnak gyászjelentése lenne, ha a vád elveit az esküdtszék szentesítené. A büntető törvény 140. §-a a király ellen elkövetett sértés büntetését rendeli, de a tör­vényszakasz a legelfogultabb, hiperlojális felfogás mellett sem jelenti azt, hogy a ki törté­nelmi igazságot hirdet, ki históriai tényeket a költészet zománcával bevonva örökít meg, annak lakolnia kell igaz mondásáért. Bármennyire szentnek és sérthetetlennek tartsa is valaki a király személyét, el kell ismernie azt, hogy a történelemnek és Istennek itélőszéke előtt a király is tetteiért számadással, cselekedeteiért felelősséggel tartozik. 21 Kristóffy József: Tanulmányait Budapesten és Bécsben végezte, a jogtudományok felé orientá­lódva. 1880-tól 1883-ig Csanád vármegye aljegyzője, 1904-ben Szatmár vármegye főispánja. Megyei és állami tisztségviselőként dolgozott, a Szabadelvű Párt képviselőjeként Tisza István nevezte ki főispánnak. Később Fejérváry Géza kormányában ő töltötte be a belügyminiszteri tisztséget (1905. június 18.- 1906. április 8.). A kormány programjában szerepelt az általános titkos választójog terve. Összeütközésbe került a vármegyékkel adók megtagadása miatt, a koa­líció megalakulásakor pedig már túl nagy volt ellenzőinek száma, és habár a Szociáldemokrata Párttal próbált szövetségre lépni (Kristóffy-Garami paktum), de ez nem sikerült, és 1906-ban távoznia kellett a minisztérium éléről. Utána még kapcsolatban maradt Ferenc Ferdinánd „mű­helyével”, ahol demokratikusabb követeléseket próbált érvényesíteni kisebb pártokkal. 1910- ben újra országgyűlési képviselő lett, de 3 év múlva végleg visszavonult a politikai élettől. 61

Next

/
Oldalképek
Tartalom