Kőszegi Barta Kálmán: Kései kuruc - Dél-Alföldi évszázadok 29. (Szeged, 2010)

KÉSEI KURUC

gyen” szavára lelki világosság gyűlt, összedőlt 38 esztendőnek hazug alkotmánya, a törvényhozás kertjében a császári önkény bogáncsai helyett ibolyák nyíltak, rózsák fakadtak, a nemzeti akarat templomában martalékok helyét a nemzet választotta és hivatott papjai foglalták el a bábok helyébe férfiak kerültek, a hazaárulókat hazafiak váltották fel.

Örvendett a nemzet a beköszönötött nyárnak. Édes reménységgel, biztató örömmel telt el a szivünk, hogy a nyár áldó melegével, éltető tüzével gyümölcsösé érleli a bimbót, valóságra váltja a vágyat: a szabad, független Magyarországot.

Igaz, hogy nemsokára szél kerekedett fel, felhők gomolyogtak s haragos szél: a császár haragja, sötét felhője: az összbirodalom felhője csüggesztették a kishitiieket. Eleinte csak egy-egy villám fenyegette reménykedésünket: császári ügyvivők gázoltak vetéseinkben.

De mikor látta a szél és a felhő, a császár és a kamarilla, hogy a villámokat felfogja, ütésüket megbénítja a Hazaszeretetei, akkor újabb csapást zúdítottak a nemzeti akarat virágzó vetésére, reá zúdították a jégesőt.

Reánk zúdították a jégesőt, reánk szabadították a züllötteknek, földönfutóknak, Istentagadóknak egész seregét.

Zuhog a jégeső csapkodja a megyeházakat, rontja a kaszárnyákat, töri a nyomdákat, s nem kíméli a magánlakásokat sem. A reánk zúdított zülött, fekete banda megszállja a megyeházakat, betör a megyei önkorányzat szentélyeibe, lábbal tiporja a törvénykönyvet, láncra veri a gondolatot, elrabolja az igazak kenyerét, kiűzi hajlékából a becsületet, ártatlanokat börtönbe hurcol.

De hiábavaló gonosz munkájuk! Még jégeső sohasem tudta megtörtni, elűzni, télre váltani s nyarat, mindig a nyár került ki győztesen a küzdelemből s sárrá olvadott, elpusztult ajég a nyár izzó haragjától. Most se lehet másképp!!

Diadalmaskodni fog a ránk köszöntött nemzeti nyár, a nemzeti vágyak, a nemzeti jogok forró, lángsugaru nyara. A nemzet rontok lelketlensége megtörik a jóknak lelkesedésén, a hitetlenek átkát megbénítja a hívők áldása, az önzést lefegyverezi az önzetlenség, a Hazaszeretet győzni fog a hazaárulás felett, a nemzet és a császár közti küzdelemben a nemzet fog diadalt aratni.

Tudjuk, hogy pusztít, kárt okoz a jégeső. Tudjuk, hogy vannak és lesznek, kik a ránk uszított császári csatlósok gonosz munkáját megsinylik, kik szenvedni fognak igazságukért, üldöztetnek hazaszeretetükért.

E mostani nemzeti küzdelemmel a magyarok Istene próbát tesz velünk, hogy megméretve, ha érdemekben könnyűnek talál, elpusztítson, örökre szolgává tegyen, ha pedig ütjük a mértéket, kegyelmébe fogadjon s mnt választott népét szabaddá, függetlené, boldoggá tegyen.

Félre a félelemmel, el a kicsinyhitüséggell Úgy viselje magát minden ember, a legna- gyobbtól a legkisebbig, munkaadó és szolgálattevő, az ekének és tolinak munkása, aggastyán és ifjú, férfi és nő, mintha egyedül rajta múlnék az isteni próba sikere.

Ne féljünk a törvénytelen hatalomtól, ne riadjunk vissza az áldozattól. Hol szólni lehet, ott szóljunk. Hol tenni kell, ott tegyünk. Ha életünkkel segíthetünk: éljünk, ha vér kell, áldozatul: az áldozatra készek legyünk.

Ha igy vívjuk meg a harcot, ha igy álljuk ki a próbát, nem marad el a siker, miénk lesz dicsőség. Az írás szerint, ki mind halálig hiv, azé az örök élet koronája: a történelem tanítása szerint a mind halálig igaz hazafiaké az örök életnél is nagyobb kincs: a szabad, független, édes Haza.

Éljen a Haza!

49