Kőszegi Barta Kálmán: Kései kuruc - Dél-Alföldi évszázadok 29. (Szeged, 2010)
KÉSEI KURUC
megalkuvó, bátortalan természete nem minősitik vezéri tisztségre. Vessen számot azzal, hogy nincs elég lelki ereje, elég erős akarata arra, hogy megyéje hazafias polgárságának zászlóvivője legyen, nincs elég nemes lelkesedése, férfias elszántsága arra, hogy a nemzeti küzdelem hőseivé vált kartársainak hóditó példáját kövesse. Gondolkozzék, Ítéljen maga felett, s hagyja ott az állást, melynek most nehéz, de dicsőséges hivatását nem tudja betölteni, s eltávozásával adjon alkalmat, hogy olyan kezekbe kerülhessen a gyeplő, melyek a nemzeti megbélyegzés posványából ki tudják ragadni a megye szekerét, s azt a múlthoz méltóan a hazáért, az alkotmányért, a szabadságért folyó küzdelem babértermő mezejére tudják irányítani. Őszbe hajlott korára tekintettel kíméletes szavakkal bíráltam a nemzeti küzdelemben tanúsított vétkes magatartását. Vajha foganatja lenne intésemnek, melynek forrása nem személyes ellenszenv, hanem az alkotmány szent ügye, a megye dicsőséges múltja iránti kegyeletes érzés! Vajha ne kellene erősebb, messzebbhangzó szavakkal kifejezést adni annak a jogos elégíiletlenségnek, melylyel én, mint Háromszékvármegye egyik polgára az Ön alispáni magatartása irőánt viseltetem. Elhatározását várom. Addig béke velünk!! Sepsiszentgyörgy, 1906. Január 9. Dr. Nagy György Ügyvéd Székely Újság 1906. január 28. A jövő. Irta: Dr. Nagy György A bécsi Burgban udvari bál volt. A bál ragyogó fénye reá világit a magyar nemzet égő sebeire, a mulatóknak vidám zaja kihívóan sivit bele a szabadságában megtámadott magyar nemzet felsíró panaszába. A bálra hivatalosak voltak a magyarországi hadtestparancsnokok is, hogy pohárcsengés között, muzsikaszó mellett megbeszéljék azt, hogy ágyuszóval hogyan lehet elnémítani millióknak igazságos tiltakozását, hogy szuronnyal miképen lehet feltartóztatni a szabadságát védelmező nemzetet, hogy dinamittal hogyan kell fölrobbantani a magyar alkotmány szent templomát. Nem vagyunk gyermekek, ne higyjünk a dajkameséknek, ne áltassuk magunkat. A helyzet tiszta: a jövő eseményei bizonyosak. Négyszáz esztendőnek történeti tényei a jövendő könyvének betűi, s ki ismeri e betűket, ki tud és akar olvasni belőlük, megtudhatja a mostani politikai alakulás végső eredményét. Vagy leszerel a nemzet, lemond igazságos követeléseiről, megtagadja jogát, leteszi fegyverét: a törvénykönyvet s szolgai meghunyászkodással tűri tovább is megaláztatását, kifosztását, pénzének, vérének pusztítását s viszonzásul szabad lesz alkotmányosdit játszania, vagy elszántan kitart igazságos küzdelmében, vérig védi szabadságát, oltalmazza 47
