Kőszegi Barta Kálmán: Kései kuruc - Dél-Alföldi évszázadok 29. (Szeged, 2010)
KÉSEI KURUC
csak egy jó ütés kell, s kopik a máz, szakad a lánc, kifordul a gyomor, s roncs, hulla lesz az ijesztgető rémből. Míg akadnak magyarok, kik jobban szeretik a Hazát, mint önmagukat, kik szent helynek tartják az eszméknek Golgotáját, kiknek kedvesebb a dinamitnak robaja, mint a vérdíjnak csengése, addig hiába veszik elő a kamarilla lomtárából a megkopott mumust: az abszolutizmust. I. Ferencz József öreg ember, sokat tapasztalhatott, s nem hiszem, hogy a Napnak dicsőségére vágyakoznék, mely vérpirosán kel fel, s vérpirosán áldozik le. Nem vágyakozhatik erre, mert tudja, hogy hiába a hajnal és az alkony haragos bíbora, a Napnak le kell áldoznia, vesztesen kell alászállnia, míg a zsarnokát letipró égen kigyulnak a diadalnak tüzei, a győzelemnek csillagai. A liliom nem a nadragulyától tanulja meg az ártatlanság titkát, a csalogány nem a bagolytól vesz énekleckét, az oroszlán nem a vakondok tanácsára cselekszik. Az alkotmányos küzdelemben a király tiszta kell legyen, mint a liliom, hangja nemes, mint a csalogányé, cselekvése nyílt, mint az oroszláné. De hogy ilyen lehessen, nem szabad maga közelében megtűrje Tiszát, nem szabad Pitreich4 szavára hallgatnia, nem szabad Becknek5 tanácsát követni. Vegyen korbácsot kezébe a magyar király, s verje ki házából az osztrák császár kémeit, a kamarilla rossz szellemeit, s velük együtt pusztul átkos podgyászuk: a válság, mert a magyar király nem jöhet ellentétbe a magyar nemzettel, a nemzet vágya az ő vágya, a nemzet akarata az ő akarata, s a nemzet jóléte az ő jóléte. A király ismeri a magyar alkotmányt, a mely szerint minden jognak forrása maga a nemzet, s a király nem feje az alkotmánynak, hanem a nemzet jogaiból teljesen felépített élő szervezetnek díszes kalapja, melyet megbecsül, megvéd, megkímél a gazda. De, jaj lenne, baj lehetne, ha a kalap valaha szorítani kezdené fejét, mert nem bizonyos, hogy az történnék, a mit a kamarilla álmodik, hogy a nemzet falhoz verné fájó fejét, s önmaga törné össze önmagát, alkotmányát. Volt idő, hogy berzenkedett a kalap, s a nemzet méltóságteljesen levette fejéről, s az onodi gyűlésen, a debreczeni nagytemplomban hajadon fővel imádkozta a szabadságnak szent imáját. Megtörténhetnék, hogy megtanulná a nemzet a francia, az amerikai politikai gyógytudomány azon tanítását, hogy a hajadon fejnek ritkább a fájdalma, egészségesebb a vérkeringése, szebb a kinézése. Okos ember virágot tesz a kalapjára, Tiszáék ágyutalppal, katonaszuronynyal, hóhérkötéllel akarják feldíszíteni a magyar nemzet féltett kalapját. Ne tűrje a nemzet e zülött legények éretlen arcátlankodását, hanem Ítéljen gyorsan az illetékes bíróság, s zárja őket 4 Pitreich: Pitreich Henrik lovag; Osztrák-Magyar Monarchia, Ausztria-Magyarország (ném. Österreichisch-Ungarische Monarchie), 1867. (febr. 8.) márc. 30- 1918. nov. 2. [12]: birodalom Közép-Európában, Ausztria és Magyarország államszövetsége, mely az osztrák —>örökös tartományokat és a —»Magyar Szent Korona országait foglalta magában. - Valójában az uralkodó és Mo. megegyezése volt, mivel azt az uralkodó, ígérete ellenére, a Reichsrat megkérdezése nélkül kötötte. Jogi alapja 1867: az osztrák-magyar —»kiegyezés, melyet Mo-on az 1867: XII. törv., Au-ban az ún. decemberi alkotmány tartalmazott (Mo-on az ogy. törv-ként elfogadta, a Reichsrat csak megerősítette). 5 Beck István belügyminiszter: 1907-ben Beck belügyminiszter reformja bevezette az általános, egyenlő, közvetlen és titkos választójogot. Ausztriában nem sokkal a kiegyezés után létrehoztak olyan közjogi bíróságokat, amelyek Magyarországon csak jóval később vagy sosem szerveződtek meg: a Birodalmi Bíróságot 1869-ben, a Közigazgatási Bíróságot 1876-ban és az Állambíróságot, amely a miniszterek alkotmányos törvénysértéseit volt hivatva elbírálni. (Idézi Kajtár, 2003. 245.) (A dualista államszervezet) 34
