Kőszegi Barta Kálmán: Kései kuruc - Dél-Alföldi évszázadok 29. (Szeged, 2010)
KOSSUTH ZÁSZLÓ
a köztársasági eszmék magvetése. Hazafias munkánkban megállított az ellenünk hozott törvény. Jellemzi ezt a törvényt, hogy Olaszországban, Franciaországban nem akarták elhinni, hogy egy jogállamban olyan törvényt hoztak, mely egy eszmének békés hirdetését, egy lelki meggyőződés nyugodt megnyilatkozását ötévi fogházzal, 1000 korona pénz- büntetéssel, hivatalvesztéssel s a politikai jogok felfüggesztésével bünteti. Kénytelenek voltunk az ellenünk hozott törvényt hitelesített fordított szöveggel küldeni el az olasz és francia sajtónak, hogy foglalkozzon ügyünkkel, a müveit világ közvéleménye mondhasson igazságos Ítéletet. Nincs ország a világon, még az emberevő pápuák szigetét sem véve ki, hol egy puszta meggyőződést törvénynyel halálos bűnnek ítélnének, s ráadásul ezt a törvényt visszaható erővel ruháznák fel. Az ügyész ur tagadó közbeszólására megjegyzem, hogyha az ügyész ur mutat más országok törvénytárából egy visszaható erejű büntetőtörvényt, én minden Kanosszajárásra kötelezem magam. Foglalkoztam behatóan az egyeduralom államformájában élő európai országok törvényhozásával, s tanuklmányaim alapján állítom, hogy az ellenünk, magyar republikánusok ellen hozott törvénynek párját nem találtam. Még Muszkaországban is szabad vallani a republikánus eszmét, s csak a lázitást bünteti a törvény egyévi szabadságvesztéssel. (A védő itt részletesen ismerteti a spanyol, olasz, német törvényhozásnak a köztársasági mozgalom ellen törvénybe iktatott rendelkezéseit. Azután ismerteti az 1913. évi XXXIV. t.-c. keletkezésének történetét. Balogh Jenő177 igazságügyminiszter érvelését, az igazságügyminiszter bizalmas utasítását, melylyel az ügyészségeket a köztársasági cikkek szerzői ellen való vádemelésre utasította.) Tekintetes Törvényszék! Ebben a szerencsétlen országban romokban hever minden nemzeti érték. A nemzeti igazságok védői, a magyar éjszaka virrasztói az üldözött vad sorsára jutottak. A nagy földrengésben csak egy oltár maradt meg régi, ragyogó épségében: a független magyar bíróság. Ha ennek az egyetlen megmaradt oltárnak gyertyáit is el tudták volna oltani gonosz kezek, a ránk szakadt pokoli sötétségben talán kétségbe estünk volna. De áll az oltár, égnek a gyertyái, és mi bízva bízunk. A nemzeti ügy halálra hajszolt harcosai ehhez az oltárhoz menekülnek, az oltár gyertyáitól egy nemzet várja a világosságot. A magyar bíróság ma a magyar alkotmányt jelenti. Rendíthetetlen bizalommal várom a tekintetes Törvényszék felmentő Ítéletét. A nemzeti függetlenség hitvallása nem bűncselekmény. Pataj Sándor nem bűnös. Ha a törvény a szabadságnak, a függetlenségnek szeretetét is bűnnek bélyegzi, akkor formálja át az agyat, a szivet, a lelket is, mert mig van agy, mely gondolkozik, szív, mely érez, lélek, mely elevenít, addig minden becsületes magyar ember hive lesz, hive marad a függetlenségi eszmének, Kossuth Lajos evangéliumának. Minket sem a felmentő, sem a marasztaló Ítélet meg nem fog változtatni. Magunkért kérő szót nem ejtenénk. De a nemzet hitét, bizalmát erősiti meg a magyar bíróság felmentő Ítélete. Pataj Sándor nem bűnös. Felmentő Ítéletet kérek! 177 Balogh Jenő: (Devecser, 1864. máj. 14 - Bp., 1953. febr. 15.): jogász, igazságügyminiszter, egyetemi tanár, az MTA tagja (1. 1901, r. 1912, t. 1937-49). 1888-ban a bp.-i egy, magántanára (büntetőjog). Rövid bírósági szolgálat után 1891-től az igazságügymin. törvényelőkészítő osztályán dolgozott. 1897-től ítélőtáblái bíró volt. 1900-10 között a bp.-i egy. tanára (büntetőjog), 1910-től közoktatásügyi államtitkár és nemzeti munkapárti programmal ogy.-i képviselő. 1913. jan. 4-től 1917. jún. 16-ig igazságügymin. Ezután a politikai élettől visszavonult. 278
