Kőszegi Barta Kálmán: Kései kuruc - Dél-Alföldi évszázadok 29. (Szeged, 2010)
KOSSUTH LAJOS LAPJA
feláldozzák Magyarország szebb jövendőjéért. Olyan pártra, mely egyenesen, férfiasán halad a radikálizmus utján, egyaránt megvetve a hizelgést és a fenyegetést, szóval nemzeti szükség van a bátor és becsületes emberek pártjára. Ezért kellett a hóhértörvény által kicsavart lobogó helyébe azonnal kibontanunk a Kossuth Lajos zászlóját. Az ország jobbjai örömmel, tapsoló lelkesedéssel nézik a mi zászlóbontásunkat. Az üdvözlő táviratok ezrei bizalommal, szeretettel ajándékoztak meg. A mungó165 gonosztevőkön kívül csak egy embernek fájt a mi bátor zászlóbontásunk. Ez az ember Kossuth Ferencz ur, ki alig, hogy hirt hallott pártunk alakulásáról, Nauheimból azonnal táviratozott a lapoknak. A Nauheimból küldött távirat szerint „Kossuth Ferencet kellemetlenül érintette a lapoknak az a hire, hogy az Országos Köztársasági Párt az Országos Kossuth Lajos-párt nevet vette föl. Kossuth Ferenc a kegyelet legnagyobb megsértésének tekinti, hogy atyja nevét ily merész alakban belerántják a napi politikába, és egyenesen felháborodott ezen, annál is inkább, mert Magyarországon minden gyermek tudja, hogy Kossuth Lajos nevével nem köztársasági, hanem a függetlenségi eszme van összekapcsolva.” Azt hisszük, hogy Kossuth Ferenc ur ezen nyilatkozatára válaszolnunk kell. Idáig is túlságosan, a hibáig türelmesek voltunk Kossuth Ferenccel szemben. Szelíden bíráltuk meg azt a vérlázitó sértését, mikor nem engedte meg, hogy a köztársasági párt az első köz- társasági képviselőjelölés emlékéül bronzkoszorut helyezzen el a Kossuth mauzeleumban. Csak magunk között panaszkodtunk felháborodva arról a több mint kegyeletsértésről, hogy Kossuth Ferencz a Kossuth Lajos sajtó alá rendezett beszédeiből kihagyta, kipontozta a beszédek republikánus tűzzel, igazsággal tele mondatait. Az 1849. április 14-én tartott világtörténelmi jelentőségű beszédből egész részeket pontozott ki. (Lásd Kossuth Lajos iratai XI. kötetének 497., 498., 450. oldalait.) Azzá is megfenyeget Kossuth Ferencz, hogy bíróság utján tiltja el pártunktól a Kossuth Lajos név használatát. Állunk elébe a pernek. Sőt kényszeríteni fogjuk Kossuth Ferenczet fenyegetése beváltására. Döntse el a bíróság, hogy mi vagyunk-e Kossuth Lajosnak igazabb hívei, kik az önálló vámterület s az önálló nemzeti bankot követeljük, vagy Kossuth Ferenc, ki a kvótát felemelte, s az önálló bank küzdelmét cserbenhagyta. Döntse el a bíróság, hogy mi simul hűségesebben Kossuth Lajos szelleméhez, a mi követelésünk-e a címek, rangok, rendjelek eltörléséről, vagy Kossuth Ferenc Lipót-rendje.166 Azok a republikánusok-e Kossuth 165 mungó: a mérges kígyókat is pusztító, külsejében a menyéthez hasonló kisebb ragadozó emlős Indiában. 166 Kossuth Ferenc Lipót-rendje. Kossuth Ferenc a belvárosi Szép-utcában levő László-féle házban született, 1841. november 16-án, Kossuth Lajos és Meszlényi Teréz idősebbik fiaként. Keresztapja Deák Ferenc volt. 1904. november 18-án élére állt a függetlenségi pártnak. Kossuth Lajos szelleméből egy hajszálnyit sem engedve, de a Szent Koronát viselő király iránt hűséggel eltelve, kormányképes erővé formálta azt. 1906. április 6.-án létrejött paktum értelmében, dr. Wekerle Sándor az első magyar polgári származású miniszterelnök megalakította koalíciós kabinetjét, és ő Kossuth Lajos fiát hívta meg a kereskedelmi miniszteri székbe, amely posztot 1906. április 8-tól - 1910. január 17-ig be is töltött. Lipót-rend: 1808-ban I. Ferenc király alapította az apjáról elnevezett rendet. A rendet „minden személy elnyerheti, polgári vagy katonai, aki olyan érdemeket szerzett, mely az állam és az uralkodóház javát előmozdítják, lehet az a tudomány terén, vagy közhasznú munkálatokkal, vagy vállalatokkal, de ezenkívül még azt is kívánják, hogy feddhetetlen magaviseletű legyen. A rend tagjainak száma nincs meghatározva. Őfelségétől 1908-ban megkapta a Lipót-rend nagykeresztjét. 256
