Kőszegi Barta Kálmán: Kései kuruc - Dél-Alföldi évszázadok 29. (Szeged, 2010)
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
mítása; Mirabeau146 villáma; Vergniaud147 emelkedettsége; Danton148 merészsége: Marat149 dühe, Rolandné150 lelkesültsége; Corday Charlotte151, Robespierre152 utópiája; Saint-Just153 rajongása a forradalomnak. - A forradalom öt évig tartott. Ez öt év öt század Franciaországra nézve. E forradalom nyomán a világosság a látóhatár minden pontján feltűnik egyszerre. Az előítélet hátravonúl. A zsarnokság remeg. A trónusok összeomlanak. E forradalom az emberi értelem ügyéért ezerszerte dicsőségesebb, mint a hadsereg későbbi diadalai. Ez a világnak elidegeníthetetlen igazságokat hódított meg, az emberi uralom határát szélesítette. E forradalom véréből született új életre a köztársasági eszme. Az eszmék emberi vérben növekednek. A revelatiok vérpadokról szállanak alá. Valamennyi vallás vértanúk által isteníti magát.” Az ügyész úr a francia forradalom véres áldozataira mutat, de elfelejti azt az igazságot, hogy a királyi hatalom tobzódó zsarnokoskodása idézte elő a véres megtorlást. A kenyérért könyörgő népnek XVI. Lajos minisztere utján azt üzente, hogy „ha éhes, egyék füvet”. Az ügyész úr felfogása szerint az lett volna az alkotmányos eljárás, ha a nép megfogadta volna a legalkotmányosabb - mert minden élő uralkodónak ezzel a jelzővel hizelegnek - királynak „atyai szívből” jövő tanácsát, s füvet evett volna. A francia népet azonban nem hatotta meg a fejedelmi ajánlat, hanem kivita emberi jogait. 146 Mirabeau: (ejtsd: -bő) Honoré Gábor Viktor Riguette, M. gróf, a francia forradalom egyik kiváló alakja, született Bignonban (Nemoursnál) 1749. március 9., megh. 147 Vergniaud: (ejtsd: vemyió) Péter Victumien, a nagy francia forradalom egyik legnagyobb szónoka, a Gironde-párt tagja, szül. Limogesban 1759. máj. 31-én, lefejeztetett Párisban 1793. okt. 31-én. Mint jónevü bordeauxi ügyvédet a törvényhozó gyűlésbe választották (1791), hol szónoki tehetségével rövid idő alatt a girondisták vezérévé lett. 148 Danton: Georges Jacques Danton (Arcis sur Aube, 1759. október 28. - Párizs, 1794. április 5.) a francia forradalom egyik kimagasló alakja. A forradalom kitörésekor ügyvéd volt Párizsban, ahol csekély vagyonát eltékozolta. Azután megismerkedett Mirabeau-val, aki nyomban fölismerte tehetségét, valamint azt is, hogy forradalmárnak született. Óriás-testalkatú volt, erős hangú, arca ugyan rút és himlőhelyes, de tekintete éles és merész, beszéde pedig fantasztikus és megragadó. Zabolátlan eréllyel és vaskövetkezetességgel merész terveket szőtt. 149 Marat: Jean-Paul Marat (ejtsd: zsanpól márá Svájc, Boudry, 1743. május 24. - Párizs, 1793. július 13.), svájci származású orvos, természettudós, filozófus és francia forradalmár, a forradalmi terror és diktatúra szükségességének hirdetője. A girondisták elleni fellépése nyomán meggyilkolták. 150 Rolandné: 151 Corday Charlotte: Marie-Anne Charlotte Corday d’ Armont (Saint-Satumin-des-Ligneries, 1768. július 27. - Párizs, 1793. július 17.). A történelembe Charlotte Corday néven írta be a nevét.Ő gyilkolta meg Jean-Paul Marat jakobinus vezért. 152 Robespierre: (ejtsd: robszpjer) Miksa Mária Izidor, a francia forradalom egyik legnevezetesebb alakja, szül. Arrasban 1758. máj. 6-án, kivégeztetett Párisban 1794. jul. 28-án. Korán árvaságra jutva, Conzié arrasi püspök segélyezése folytán került a párisi Louis le Grand kollégiumba, hol jogot tanult. Azután szülővárosában ügyvédi irodát nyitott, és a mellett az irodalom iránt is érdeklődést tanúsított és elnöke lett az arrasui akadémiának. 153 Saint-Just: Louis Antoine Léon Saint-Just (1767. augusztus 25. - 1794. július 28.), francia forradalmár és politikus, a Konvent hegypárti képviselője, a jakobinus vezetők egyike, Robespierre közeli barátja és munkatársa. Saint-Just hamar a francia forradalom egyik vezéralakjává vált, fiatalsága, valamint politikai következetessége és bátorsága miatt. 229
