Kőszegi Barta Kálmán: Kései kuruc - Dél-Alföldi évszázadok 29. (Szeged, 2010)
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
Ferencz. Ezért szenvedtek hosszú rabságot a magyar irodalom felkentjei: Kazinczy Ferenc, Szentjóbi Szabó László, Verseghy Ferencz, Bacsányi János. Martinovicsék iránt I. Ferenc királynál csak a magyar nemzet volt igazságtalanabb. A király az ellene lázadókat halálra Ítélte, s a nemzet az érte összeesküvőket nem avatta halhatatlanná. A király sírba zárta ellenségeit, s a nemzet nem gördítette el a követ legjobb fiainak koporsójáról. A király hóhérpallóssal vágta ki a szabadság fáját, s a magyar föld nem termett virágot vértanúinak. Flosszu évtizedek múltak el azóta, hogy Beöthy Ödön130 indítványozta a pozsonyi rendek előtt: „A nemzeti szabadság véráldozatainak, Martinovics és társainak hamvai felásatván, a nemzeti hála kifejezése és a maradék megnyugtatásául nemzeti dísszel takarhassanak el.” A szent hamvak ma is ismeretlen sírban pihennek, s a maradék ebben dísztelenül megnyugszik. Jól ismerte honfitársait Hajnóczi József, mikor panasztalan megadással hajtotta fejét a pallos alá, mondván: „Nem méltó élni az emberek ily mély romlottságában.” Franciaországban Íratlan törvényt hirdetett Lafayette:131 „Minden jó polgárnak kötelessége összeesküdni — a közszabadságok ellen összeesküvő kormány ellen.” Mi boldogok vagyunk, nálunk nincs közszabadság, s igy az ellen összeesküdni sem lehet. Nálunk közszabadságot csak azok akarnak, kik olyanok, mint az udvari bizottság jelentése szerint Martinovicsék: „romlott és vétkes emberek, kik az egész ausztriai monárchia megbuktatását célozzák.” Ezek ellen meg van elég Írott törvény, csak keresni kell. Martinovicséket is törvényesen gyilkolták meg, egy 800 éves törvényt kerestek elő, Szent István II. törvénykönyvének 51 artikulusa alapján ítélkeztek felettük. Sőt a hétszemélyes tábla bírái annyira mentek, hogy a királytól külön engedélyt kértek, hogy a tábla Ítéletét a gyakorlattól eltérőleg súlyosbíthassák, s a fogságbüntetést halállá változtathassák. Bacsányi Jánosnak azért kellett bűnhődnie, mert börtöne falára lázitó verset irt: „Szép a hazáért tűrni; viselni rabláncot s halált szenvedni dicső dolog! Amely halandó elvesz érte, nemzeteket nemesít nevével.” Miért gyilkolták meg Martinovicsot és társait? Tényleg összeesküvők voltak? A történelmi igazság az, hogy Martinovics a francia demokrácia elveinek, a köztársasági eszmének fejlesztésére két titkos társaságot alapított: a „Reformátorok társaságát” és a „Szabadság és egyenlőség társulatát”. Az elvek terjesztésére két könyv szolgált. Mind a kettő káté volt, ez volt akkor a legnépszerűbb formája a demokratikus elvek összefoglalásának. Az egyik kátét Gyurkovics Ferenc132 irta, a pesti egyetemen a politikai tudományok ta130 Beöthy Ödön: Nagyvárad, 1796. dec. 2. - Hamburg, 1854. dec. 7.): ellenzéki liberális reformpolitikus, 48-as kormánybiztos, ~ Ákos politikus apja. A napóleoni háborúkban mint bihari nemesi inszurgens, majd császári tiszt vett részt. 1826-tól Bihar vm. táblabírája, 1830-tól egyik ogy.-i követe, a bihari reformellenzék megteremtője, az 1832-36-i ogy.-en a liberális reformmozgalom egyik vezető alakja. 1841-43 között Bihar vm. első alispánja. 1848 tavaszán főispán, majd az ún. Részek (Partium) kir. biztosa, 1848. dec.-ben erdélyi kormánybiztos, 1849. jún.-ban a főtörvényszék elnöke. Mindvégig a szabadságharc határozott híve volt. Az emigrációban Londonban és Jersey szigetén élt V. Hugo társaságában. Hamburgban telepedett le. 131 Lafayette: Marie-Joseph Paul Yves Roch Gilbert du Motier, Marquis de La Fayette (vagy Lafayette) (6 szeptember 1757 - 20. május 1834), a francia hadsereg tisztje, született: Auvergne tartományban, dél-közép Franciaországban. Lafayette részt vett az amerikai polgárháborúban és vezetője volt a nagy francia forradalomnak. 132 Gyurkovics Ferenc: Gyurkovits Ferenc jogászprofesszor az Országos Széchényi Könyvtárnak könyveket adományoz 1909-ben. 220
