Kőszegi Barta Kálmán: Kései kuruc - Dél-Alföldi évszázadok 29. (Szeged, 2010)

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG

Ferencz. Ezért szenvedtek hosszú rabságot a magyar irodalom felkentjei: Kazinczy Fe­renc, Szentjóbi Szabó László, Verseghy Ferencz, Bacsányi János. Martinovicsék iránt I. Ferenc királynál csak a magyar nemzet volt igazságtalanabb. A király az ellene lázadókat halálra Ítélte, s a nemzet az érte összeesküvőket nem avatta halhatatlanná. A király sírba zárta ellenségeit, s a nemzet nem gördítette el a követ leg­jobb fiainak koporsójáról. A király hóhérpallóssal vágta ki a szabadság fáját, s a magyar föld nem termett virágot vértanúinak. Flosszu évtizedek múltak el azóta, hogy Beöthy Ödön130 indítványozta a pozsonyi rendek előtt: „A nemzeti szabadság véráldozatainak, Martinovics és társainak hamvai felásatván, a nemzeti hála kifejezése és a maradék meg­nyugtatásául nemzeti dísszel takarhassanak el.” A szent hamvak ma is ismeretlen sírban pihennek, s a maradék ebben dísztelenül megnyugszik. Jól ismerte honfitársait Hajnóczi József, mikor panasztalan megadással hajtotta fejét a pallos alá, mondván: „Nem méltó élni az emberek ily mély romlottságában.” Franciaországban Íratlan törvényt hirdetett Lafayette:131 „Minden jó polgárnak köte­lessége összeesküdni — a közszabadságok ellen összeesküvő kormány ellen.” Mi boldo­gok vagyunk, nálunk nincs közszabadság, s igy az ellen összeesküdni sem lehet. Nálunk közszabadságot csak azok akarnak, kik olyanok, mint az udvari bizottság jelentése szerint Martinovicsék: „romlott és vétkes emberek, kik az egész ausztriai monárchia megbukta­tását célozzák.” Ezek ellen meg van elég Írott törvény, csak keresni kell. Martinovicséket is törvényesen gyilkolták meg, egy 800 éves törvényt kerestek elő, Szent István II. tör­vénykönyvének 51 artikulusa alapján ítélkeztek felettük. Sőt a hétszemélyes tábla bírái annyira mentek, hogy a királytól külön engedélyt kértek, hogy a tábla Ítéletét a gyakorlat­tól eltérőleg súlyosbíthassák, s a fogságbüntetést halállá változtathassák. Bacsányi János­nak azért kellett bűnhődnie, mert börtöne falára lázitó verset irt: „Szép a hazáért tűrni; viselni rabláncot s halált szenvedni dicső dolog! Amely halandó elvesz érte, nemzeteket nemesít nevével.” Miért gyilkolták meg Martinovicsot és társait? Tényleg összeesküvők voltak? A tör­ténelmi igazság az, hogy Martinovics a francia demokrácia elveinek, a köztársasági esz­mének fejlesztésére két titkos társaságot alapított: a „Reformátorok társaságát” és a „Sza­badság és egyenlőség társulatát”. Az elvek terjesztésére két könyv szolgált. Mind a kettő káté volt, ez volt akkor a legnépszerűbb formája a demokratikus elvek összefoglalásának. Az egyik kátét Gyurkovics Ferenc132 irta, a pesti egyetemen a politikai tudományok ta­130 Beöthy Ödön: Nagyvárad, 1796. dec. 2. - Hamburg, 1854. dec. 7.): ellenzéki liberális reformpo­litikus, 48-as kormánybiztos, ~ Ákos politikus apja. A napóleoni háborúkban mint bihari nemesi inszurgens, majd császári tiszt vett részt. 1826-tól Bihar vm. táblabírája, 1830-tól egyik ogy.-i követe, a bihari reformellenzék megteremtője, az 1832-36-i ogy.-en a liberális reformmozgalom egyik vezető alakja. 1841-43 között Bihar vm. első alispánja. 1848 tavaszán főispán, majd az ún. Részek (Partium) kir. biztosa, 1848. dec.-ben erdélyi kormánybiztos, 1849. jún.-ban a főtör­vényszék elnöke. Mindvégig a szabadságharc határozott híve volt. Az emigrációban Londonban és Jersey szigetén élt V. Hugo társaságában. Hamburgban telepedett le. 131 Lafayette: Marie-Joseph Paul Yves Roch Gilbert du Motier, Marquis de La Fayette (vagy Lafayette) (6 szeptember 1757 - 20. május 1834), a francia hadsereg tisztje, született: Auvergne tartományban, dél-közép Franciaországban. Lafayette részt vett az amerikai polgárháborúban és vezetője volt a nagy francia forradalomnak. 132 Gyurkovics Ferenc: Gyurkovits Ferenc jogászprofesszor az Országos Széchényi Könyvtárnak könyveket adományoz 1909-ben. 220

Next

/
Oldalképek
Tartalom