Kőszegi Barta Kálmán: Kései kuruc - Dél-Alföldi évszázadok 29. (Szeged, 2010)
ELŐSZÓ
Justh Gyula, Tisza kinevezésével kapcsolatban kijelentette, ez a kinevezés egyenesen provokálása a nemzetnek. Tisza cinkostársa Lukácsnak, annak idején őt sem lett volna szabad kinevezni. Belekergetik az országot a forradalomba, és igazán nem lehet azon csodálkozni, ha a Köztársasági Párt hívei napról napra szaporodnak az országban.25 1913. június 20-án a Vásárhelyi Reggeli Újság címoldalán nagybetűvel szedve jelent meg egy felhívás a ’48-as törvényhatósági bizottsági tagokhoz: A hódmezővásárhelyi függetlenségi és ’48-as párt elnöksége azzal fordul a város közgyűléséhez, hogy a június 25-i ülésen ne szavazzanak bizalmat a Tisza-kormánynak. A párt ellenzi Tisza díszpolgárságát is. A helybeli munkapárt még az arcképét is meg akarta festeni a közgyűlési terembe. Óriási viharokat kavart a Tisza díszpolgárrá választásának kérdése. A szavazáskor a munkapártiak és a tisztségviselők lettek többségben, így az ellenzékiek akarata ellenére a közgyűlés megszavazta Tisza díszpolgárságát. A közgyűlésen Nagy György is felszólalt: „Fontolja meg minden ember, mit csinál most. Történelmet, mert az országház veszekedésénél is fontosabb az a tény, hogy a magyarság behódol a sikkasztott pénz szentsége előtt. Hát hová meneküljön a függetlenségi eszme, ha nem a legmagyarabb vidékekre? E város szomorú hanyatlását mutatja az a tény, hogy a sikkasztott pénzen összevásárolt társaságnak bizalmat akarnak szavazni.”26 A Függetlenségi és a ’48-as Párt vezetősége úgy határozott, hogy a közgyűlésnek a bizalom nyilvánításra és a díszpolgárságra vonatkozó határozatát megfellebbezi a belügyminiszterhez. A cikkíró szerint a „törvényhatósági közgyűlés 72 virilise és 20 megfélemlített tisztviselője nem illetékes kimondani azt, ki legyen a város díszpolgára ... Hódmezővásárhelyen kimondottan kormánypárti ember nincs több 800-nál, milyen címen meri tehát ez a 800 ember illetve a 72 virilis ráoktrojálni a többi sok ezerre, hogy Tisza Istvánban díszpolgárt tiszteljen.”27 Valóban nem tükrözte a közgyűlés összetétele a város lakosságának politikai meggyőződés szerinti megoszlását. Érdekes momentum, hogy nemcsak Hódmezővásárhelyen, de Debrecenben is megszavazták a díszpolgárságot Tiszának. A fellebbezést dr. Nagy György fogalmazta meg, és 63 törvényhatósági bizottsági tag írta alá. Mint várható volt, a belügyminiszter elutasította a fellebbezést. A fellebbezés rámutatott arra, hogy Tisza István nem lehet annak a városnak a díszpolgára, amelynek hatalmas többsége függetlenségi érzelmű, és a munkapárt a kisebbséget alkotja. A közigazgatási bizottság is elutasította a panaszt, és a kormányfő javára döntött, így az 1896. évi XXVI. te. alapján Tisza István gróf hivatalosan is Hódmezővásárhely város díszpolgára lett. A képviselőházban dr. Balogh Jenő igazságügy miniszter 1913. június 13-án törvény- javaslatot terjesztett be a királyság megsértéséről és a királyság intézményének megtámadásáról. A törvényjavaslat 5 szakaszból állt, és a büntetőtörvénykönyv módosításának tekinthető. A törvényjavaslat kimondta, hogy ezután a királyi törvényszékek hatáskörébe tartoznak a királysértési cselekmények. 1913. július 29-én szentesítették a XXXIV. tc.- ket, amelyet Nagy Gyurka Lexnek kereszteltek el, és amely súlyos csapást mért a köz- társasági mozgalomra, és az Országos Köztársasági Párt megszüntetését jelentette. Az 1913. XXXIV. te. az összes politikai pert kivonta az esküdtbíróságok hatásköréből. Az esküdtszék alkotmányjogi jelentése éppen abban állt, hogy a politikai perek esetében a törvény betűje helyett az élő közvélemény ítélt. A törvény a köztársasági mozgalomban való puszta részvételt öt évig terjedő államfogházzal büntette. Betiltották az Országos Köztársasági Pártot. Július 5-én helyette megalakult a Kossuth Lajos Párt a köztársaság nyílt követelése nélkül, de hasonló radikális programmal. A Magyar Köztársaság helyett 21
