Kőszegi Barta Kálmán: Kései kuruc - Dél-Alföldi évszázadok 29. (Szeged, 2010)
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
Ehhez a habsburgi módon egybeválasztott országgyűléshez intézte Napóleon 1899. május 15-én schönnbruni főhadiszállásáról hires „Proclamatióját”,118 melyben felhivja Magyarországot a Habsburgoktól és Ausztriától való elszakadására, s biztosítja a teljes, tökéletes, alkotmányos függetlenséget. A magyar rendek e kiáltványra azzal feleltek, hogy újra hűséget esküdtek a Habsburgoknak, s egy habsburgi főherceg zászlója alá sorakoztak. Győrnél,119 illetve Szabadhegynél junius 14-én csúfos vereséget szenvedve, Budáig futva retirált a hires insurrectió. Az országgyűlés nagylelkűségéért nem maradt el a habsburgi hála. I. Ferencz 1811. február 20-án pátenst adott ki, melyben az 1060 milliónyi függő adósság értékét 1/5- ére, 212 millióra szállította alá, épen úgy leszállította a rézpénz értékét is. Magyarország a francia hadjárat alatt a Habsburgokért 180.000 embert, százmillió forintot áldozott, visszautasította a felajánlott teljes függetlenséget, s kapott jutalmul pátenssel való kormányzást, devalvatiot, vagyonelkobzást. A köztársasági eszme első lélegzetvételét hóhérkéz fojtja el, választásokon kigyilkolják a diéták ellenzékét, az igaz magyarokat, s akkor az úgynevezett történetírás azt meri állítani, hogy a francia forradalom eszméinek a magyar szivekben nem támadt visszhangja, s a nemzet a Habsburgokhoz való rajongó ragaszkodással utasította vissza Napóleon ajánlatát. A történelmi igazság az, hogy a nagy francia forradalom kiszikrázó eszméit felfogták a magyar szivek, a szabadság Istenének magyar papjai, hitvallói támadtak; a világot megrázó megváltáskor mi is üdvözülni akartunk, de szolgák, elkárhozottak maradtunk, mert nálunk több börtön volt, mint iskola, erősebb volt a hóhér, mint a hős. - A forradalmi kátét elkobozhatták, Martinovicsékat meggyilkolhatták, de a köztársasági eszme halhatatlan maradt. Hiába döntenek romba minden oltárt, hiába Ítélnek halálra minden papot, azért él az Isten, s élni fog mindörökké. A hazug történetírás az összeomlott oltárok, az eltemetett papok felett magát az Istent tagadja meg, annak létezését vonja kétségbe. A történelmi igazság az, hogy Napoleon „Proklamációját” egy új evangéliumként olvasták a nemzet jobbjai, de a diétán azok a törvényhozók voltak többségben, kiknek elődei Rákóczi Ferencet hazaárulónak mondották ki (1715. XLIX.t.-c.), s kiknek utódai Kossuth Lajost hontalanná tették (1879.L.). Ha nem ezek vannak többségben, a debreceni függetlenségi nyilatkozat félszázaddal előbb boldog valósággá lett volna. Ma sötét, piszkos, siralmas szolgaság helyett a szabad nemzetek büszke, tiszta életét élnők. A köztársasági eszmének mindenható erejét bizonyítja, hogy évtizedeknek kedvezőtlen időjárása, a lelkek téli dermedtsége sem tudta kiirtani a magyar szivekből. Ahogy eljött a szent, megváltó, diadalmas tavasz, 1849. április 14-én a nemzet a detronizálással a népfelség eszméjét megkoronázta. Április 14-ike nem volt „gonosz hamarság”, nem volt válasz a március 4-iki olmützi oktroyalt alkotmányra, hanem a félszázad óta börtönbe zárt, vérbe fojtott nemzeti akaratnak feltámadása. Ha nem lettek volna a lelkek előkészítve, a Kossuth Lajos ajakáról elszikrázó szavaktól nem lobbantak volna szent lángra. Minden becsületes ma118 proclamatió: kiáltvány; (proclamatio), a nagy közönséghez valamely közérdekű ügyben intézett nyilvános felhívás. 119 Győr: „győri futás”: A Napóleon elleni kismegyeri csata a „győri futás” néven híresült el, s a nemeseket okolták a vereségért. Ezzel szemben a vereség oka a túlerő és a franciák ötszörös tűzereje volt. „győri futás”-ként elhíresült eset után nem hirdetett az uralkodó többé nemesi felkelést. 208
