Kőszegi Barta Kálmán: Kései kuruc - Dél-Alföldi évszázadok 29. (Szeged, 2010)
ELŐSZÓ
szunk a szavakkal! Mindnyájan tudjuk, hogy bár igaz érzése szerint szavazott minden függetlenségi polgár a választáskor, s bármennyire is értékeljük az ő igaz lelkesedésüket, mégis, ha Nagy György nem jelent volna meg az utolsó órákban, akkor bizony elbukott volna Vásárhelyen a függetlenségi lobogó, nem lett volna meg a 43 szótöbbség. De nemcsak ezt a 43 szavazatot hozta Nagy György, hanem sokkal többet, a gyönyörű kitartású tömeg nem tudott volna elérni ilyen nagyszerű eredményt az ő vezéri működése nélkül. Jól emlékszem azokra a szavakra, amelyek a veszély legfenyegetőbb perceiben hangzottak el Nagy György ajakán, hogy „ne bízzuk el magunkat, tartsunk össze, érezze magát mindenki nem egynek, de tíz embernek, úgy szálljon harcba”. S amikor a szavazatok aránya kezdett rosszabbodni, ott láttuk Nagy Györgyöt szakadó esőben, amint buzdított, szónokolt, lelkesített.2 A tét igen nagy volt, hiszen ajúnius 1-jei választáson a Munkapárt jelöltje - Papy József - és a két függetlenségi jelölt — Endrey Gyula és Kun Béla — kapták a legtöbb szavazatot, de egyikük sem nyerte el az abszolút többséget. A június 18-i pótválasztáson az a veszély is fölmerül, hogy a kormánypártot képviselő Papy József nyeri el a mandátumot. Ezért volt nagyon sorsdöntő a június 12-i választási nagygyűlésen Nagy György buzdító fellépése. A végeredmény végül is, igaz, csak 43 szavazattöbbséggel, de Kun Béla győzelmét hozta. 1910. augusztus 24-én jelent meg egy rövid híradás a Vásárhely és Vidéki újságban arról, hogy a szegedi ügyvédi kamaránál Nagy György bejelentette, hogy ügyvédi irodáját Hódmezővásárhelyre teszi át, és itt fog gyakorlatot folytatni. Szeptember l-jén a hirdetések között már az olvasható, hogy ügyvédi irodáját a Petőfi u. 7. szám alatti Guthy házban megnyitotta. Hódmezővásárhelyre való végleges leköltözését ettől az időponttól számíthatjuk, bár, mint az előzőekből is kitűnik, itteni politikai tevékenységét már korábban elkezdte. Kun Béla 1910. október 9-én az iparegyletben ünnepelte pártja győzelmét, ahol az egybegyűltek kimondták a Függetlenségi és ’48-as Kossuth Lajos pártkör megalakítását, melynek díszelnökévé dr. Nagy Györgyöt választották. A Kossuth Lajos Pártkör 1910. december 11-én a Szabadság téren avatta fel saját helyiségét, amely avatón a Balpárt volt elnöke, Szappanos István is részt vett. Az ünnepségen Kun Béla, Nagy György, Kovács József és Szappanos István tartottak beszédet. Hódmezővásárhely függetlenségi országgyűlési képviselője, Endrey Gyula és politikai hívei nem nézték jó szemmel Nagy György hódmezővásárhelyi tevékenységét. Újságjában „Nagy Gyurka köztársasági pártja itt készül zászlóbontásra” címmel cikk jelent meg, mely szerint Nagy György olyan kijelentést tett volna Budapesten a Nap című újság tudósítójának, hogy Hódmezővásárhelyen akarja megalakítani a Köztársasági Pártot. Az újságcikk szerzője szerint „Nagy György úgy beszélt városunkról, melyben még meg sem melegedett, mint hogyha itt csak egy füttyszóra új pártokat létesíthetne, s a köztársasági pártot is egyszerű zászlóbontással megalakíthatná.” Hogy ez mennyire nem volt igaz, bizonyítja az a tény, hogy még a helyi pártszervezetet is jóval később alakították meg Vásárhelyen, mint az ország más városaiban. Az Országos Köztársasági Pártot - mint a későbbiekben kiderül - Budapesten alakította meg.3 Családi állapotában is változás következett be. 1911. február 7-én Hatvanban feleségül vette Korniczky Ottiliát. Hódmezővásárhelyen a Szentesi utca 24. sz. házban kezdtek új életet. Itt született egy év múlva György nevű, egyetlen gyermekük. Most már családja is Vásárhelyhez kötötte. 12
