Kőszegi Barta Kálmán: Kései kuruc - Dél-Alföldi évszázadok 29. (Szeged, 2010)
A NAP
Férfiak hívnak férfiakat. Hazafiak hazafiakat. Munkára, küzdelemre hívjuk. A mi legszebb ruhánk a munkászubbony. Legnemesebb vérnek a munka verejtékét tartjuk. Legszentebb imánknak az Isten áldd meg a magyart! Csak az jöjjön a mi táborunkba, aki többre becsüli a nemzet akaratát a császár parancsánál! Csak az jöjjön, ki nem borítja a feledés fátyolát az aradi bitófákra, a vértanuknak vesztőhelyére, a meggyilkoltak halavány arcára, tört tekintetére! Csak az jöjjön, aki nem tud megbocsátani Rákóczi bujdosásáért, Kossuth száműzetéséért, a kufsteini rabok65 szenvedéséért, a végtelen nyomorért! Ha vannak ilyenek a testvérpártokban, jöjjenek. És akkor hittel, bizalommal, reménynyel együtt küzdünk, együtt dolgozunk, együtt szenvedünk a független Magyar- ország kivívásáért! A NAP 1906. november 21. Mamelukok66 nem leszünk! Irta: Dr. Nagy György országgyűlési képviselő. Pár órával a függetlenési párt mai értekezlete előtt ki kell jelentenünk, hogy tévedés lehetett Thaly Kálmán szava, amikor azt állította, hogy a függetlenség erős táborában pártütők portyáznak, rakoncátlan lelkek rontják a rendet, akiket fékezni kell, meg kell zabolázni. Lidércfénynek látta messziről a szivek tiszta tűzben égő, fel-felcsapó lángját! Ökölnek nézhette igaz kurucok szabadságért való szent imádkozásra kulcsolódó kezét. Lázadó morajnak hallotta távolból a hazaszeretetnek, elvek, hűségnek, igazmondásnak zengő zsolozsmáját. Jól mondotta Kossuth, a mi vezérünk, lelkűnkből lelkedzett, a szivünkhöz szólott tanítása, hogy a függetlenségi párt, mint nem volt a múltban, nem lesz jövőben sem ma- melukká soha! Szabadelvű pártnak gyülevész hadában, lompos labancoknak szétvert táborában korbács és zabola tartotta a rendet. Vásári portékák, leltározott tárgyak, züllésből, romlásból nagy pénzzel kiváltott engedelmes szolgák voltak ott a tagok. Papírból faragott, dróttal összetákolt virágnak nincs vágya, de még joga sincsen szabad levegőre, fényes napsugárra. 65 kufsteini rabok: A Császár-toronyban (Kaiserturm), amely 1518 és 1522 között épült, több magyar fogoly is raboskodott: Kazinczy Ferenc 1799-1800-ban (2-es cella); Teleki Blanka grófnő 1853-1856-ban (2-es cella); Wesselényi Miklós 1785-1789 között (5-ös cella); Szentjóbi Szabó László költő 1795-ben (7-es cella); Gaál György református lelkész 1850-1856 között; Rózsa Sándor 1859-1865 között (13-as cella; falfestmény róla, 1916-ból); A magyar állam emlékkiállítást rendezett be a 12-es cellában. 66 mameluk: A XIX. sz. hetvenes éveiben kezdte így nevezni Bartók Lajos a kormánypárti képviselőkét, a franciák nyomán (Tóth Béla; Szállóigék), (arab. marniuk a. m. megvásárolt rabszolga), keleti fejedelmek rabszolga-testőrsége. A kormány elvtelen, vakon engedelmeskedő híve a politikai életben. Nálunk főleg a kiegyezés utáni időkben volt divatos a politikai sajtóban. Tagja a Szabadelvű Pártnak, régi hűséges mameluk. 100
