Biernacki Karol - Fodor István (szerk.): Impériumváltás a Vajdaságban 1944. Promena imperije u Vojvodini 1944 godine - Dél-Alföldi évszázadok 28. (Szeged - Zenta, 2010)

MOLNÁR TIBOR: A ZENTAI NÉPFELSZABADÍTÓ BIZOTTSÁG TEVÉKENYSÉGE 1944 OKTÓBERÉBEN

A Zentán állomásozó magyar katonai alakulatok 1944. október 8-án a kora reggeli órákban elhagyták a várost, a helyi kórházból evakuálták a szállítható sebesülteket is. A szovjet csapatok a kora délelőtti órákban, harc nélkül vonultak be Zentára.4

A HATALOMÁTVÉTEL: A NÉPFELSZABADÍTÓ BIZOTTSÁG TEVÉKENYSÉGE 1944. OKTÓBER 8-TÓL A KATONAI KÖZIGAZGATÁS BEVEZETÉSÉIG

Az 1944. október 8-án, vasárnap még megjelent Zentai Újság vezércikkének címe: „Menni? Maradni?” — az ismeretlen szerző a város magyar nemzetiségű lakosságát maradásra, a szülőföldhöz való ragaszkodásra buzdította. A leközölt haditudósítások rendre a szovjet támadások megállításáról, visszaveréséről szóltak, de a lap hírt adott a szesztilalom bevezetéséről, a fegyvertartó polgárok összehívásáról és arról, hogy az állami népiskolákban az oktatás majd csak október 16-án kezdődik meg. A lap érdekessége, hogy a nyomdászok — a nagy kapkodásban — fordítva, azaz fejjel lefelé nyomtatták ki...5

A Jugoszláv Népfelszabadító Hadsereg főparancsnokságának és a Vajdasági Népfelszabadító Főbizottság 1944 szeptemberében kiadott utasítása alapján a felszabadított területen haladéktalanul meg kellett alakítani az ideiglenes jellegű népfelszabadító bizottságokat, mint a politikai hatalom egyedüli hordozóit. A bizottságok létrehozásával párhuzamosan helyi fegyveres népőrségek alakítását irányozták elő.6

A szovjetek bevonulásával azonban még nem dőlt el, ki veszi át a város irányítását. A zentai városházán gyülekezett a hatalom reménybeli várományosinak két frakciója. Az egyik oldalon a jugoszláv emigráns kormány elkötelezettjei, a másik oldalon az 1944 márciusában illegálisan megalakult Népfelszabadító Bizottság tagjai és hívei — mindkét oldalon szerb nemzetiségűek. A szóbeli összecsapás — melyet nagy valószínűséggel fizikai leszámolás is követett — eredményeként a népfelszabadító mozgalom szimpatizánsainak sikerült kiszorítaniuk a királypártiakat a városházáról.7

Ezt követően, délután 3 órakor, megkezdődhetett a zentai Népfelszabadító Bizottság alakuló ülése. Az illegalitásban megalakult hattagú bizottság8 öt taggal9 — közöttük két magyarral — való kibővítésével történt meg: a bizottság elnökévé Isa Nesicet, titkárává Dusán Milicevet választották.10 Megalakulását követően a bizottság a következő határozatokat hozta:

4 Molnár II. vh. 63.

5 A lap eredeti példányát — Belecz Imre zentai lakos jóvoltából — a zentai Történelmi Levéltárban tárolt napi- és hetilapok gyűjteménye őrzi, melynek jelzete: TLZ, F. 385.; Szloboda János: A zentai sajtó története. Zenta, 1995. 21. (a továbbiakban: Szloboda Sajtó)

6 Mészáros Sándor: Holttá nyilvánítva. Bp., 1995. 23-24. (a továbbiakban: Mészáros)

7 Szloboda János: Zentán történt ’44-ben. 1997. 16-17. (a továbbiakban: Szloboda 44-ben.)

8 Az illegális zentai Népfelszabadító Bizottság összetétele: Isa Nesic elnök, Jakov Sekulié titkár, Szabó Ferenc pénztárnok, Dusán Miladinov, Dusán Milicev, Aleksandar Stojkov tagok.

9 Az új tagok: Radivoj Dragin, Lazar Rákié, Molnár Csikós János, Uros Popovié és Olajos Mihály.

10 Katona Pál: Istorijat razvoja narodne vlasti u Senti 1944-1963. Senta, 1979. 10-12. (a továbbiakban: Katona)

66