Biernacki Karol - Fodor István (szerk.): Impériumváltás a Vajdaságban 1944. Promena imperije u Vojvodini 1944 godine - Dél-Alföldi évszázadok 28. (Szeged - Zenta, 2010)
A. SAJTI ENIKŐ: A MAGYAROK ELLENI PARTIZÁN MEGTOLÁS A DÉLVIDÉKEN: A TÖRTÉNETÍRÁS EREDMÉNYEI ÉS KÉRDŐJELEI
nai közigazgatás parancsnoka fogalmazott meg. Mint egy helyen írta: erre a „nemzeti jövő és a területek délszláv jellegének megőrzése ”36 miatt volt szükség. A partizán megtorlások magyar áldozatainak pontos számáról folytatott vita lezárásáról véleményünk szerint még ma is szakmai felelőtlenség beszélni. A megalapozottabb adatok irányába történő lépésként értékelhetjük , hogy a komolyabb hazai és vajdasági szakmai körök ma már megkérdőjelezik a honi közvéleményben és bizonyos politikai, valamint a magukat nyilvánosan is „jobboldali történészként” meghatározó körökben mindmáig kőbevésettnek hitt számot, a 40 000 ezer áldozatot. Többen elfogadják Arday Lajos formuláját, aki Matuska Márton és Mészáros Sándor kutatásai és „más megfontolások alapján” úgy véli, hogy „a megtorlásoknak áldozatul esettek száma nem haladhatja meg a 20 ezret”. A második világháborús magyar emberveszteségek és migrációs folyamatok elismert kutatója, Stark Tamás azt hangsúlyozza, hogy a 20 ezres számot Kocsis Károly és Hódosi Eszter jugoszláv népszámlálási adatai „megerősítették”.37 E sorok írója egyenlőre azt tartja szakmailag leginkább elfogadhatónak, ha kilépünk a régi és új politikai szándékok által diktált viktimológiai párbaj, számháború szűk keretei közül, türelmesen folytatjuk a korszak egészére vonatkozó anyag- gyűjtést, kutatásokat, és kritikailag elemezzük, józanul mérlegre tesszük az eddig megjelent munkákat. A szerb és horvát nyelvű szakirodalomban ennél is alacsonyabbra teszik a megtorlások magyar áldozatainak számát. Csak néhány fontosabb, ezzel kapcsolatban az utóbbi időben megjelent publikációra, illetve ismertté vált ÓZNA forrásra utalok. Aleksandar Kásás újvidéki professzor már említett ÓZNA listája mellett (csak emlékeztetőül: ő ennek alapján 5 ezer főben valószínűsítette a magtorlások magyar áldozatainak számát) a horvát történészek tették közzé minden kommentár nélkül azt a dátum nélküli, de valószínű, hogy 1946-ban íródott összesítő vajdasági ÓZNA jelentést, amely a vajdasági ÓZNA területén „likvidált" magyarok számát 1776 főben adja meg, de neveket nem tartalmaz. Az iratból az sem derül ki, hogy mely időszak kivégzési listáit összesítették. Az azonban csaknem bizonyos, hogy ún. részjelentésről lehet szó, ez a szám sem tükrözi az áldozatok akárcsak megközelítően pontos számát.38 Arról nem is szólva, hogy ez az ÓZNA statisztika csak a kivégzettekre vonatkozik, a táborokban elpusztultak számát még részelegesen sem tartalmazza. 36 A kérdésre bővebben lásd A. Sajti Enikő: Impériumváltások, revízió, kisebbség. Magyarok a Délvidéken. 319-324., illetve uő: A jugoszláviai helyzet: bosszúakciók, lakosságcsere. Az engedékeny jugoszláv kisebbségpolitikai gyakorlat kezdete. In: Bárdi Nándor, Fedinec Csilla, Szarka László (szerk.): Kisebbségi magyar közösségek a 20. században. Gondolat kiadó - MTA Kisebbségkutató Intézet, Bp., 2008. 216-218. 37 Arday LAJOS: Magyarok a Délvidéken, Jugoszláviában. Bp., 2002. 223. Romsics Ardayra hivatkozva tartja reálisnak e számot. Romsics Ignác: Az 1947-es párizsi békeszerződés. Osiris Kiadó. Bp., 2006. 83. Stark Tamás: Migrációs folyamatok a második világháború alatt. Kisebbségkutatás. 11. évf., 2001. 4. sz. http://epa.oszk.hU/00400/00462/00012/4.htm A letöltés ideje: 2005. 11. 18.; Károly Kocsis, ESZTER Kocsis-HÓDOSI: Ethnic Geography of the Hungarian Minorities int he Carpathian Basin. Geographical Research Institut, Research Centre for Earth Sciences and Minority Studies Programme of the Hungarian Academy of Sciences. Bp., 1998. 153. Szerbiai szerzők viszont éppen jugoszláv népszámlási adatokra hivatkozva tartják túlzónak még a 20 ezres számot is.; Drágán Cvetkovic: Ljudski gubici Vojvodine u Drugom svetskom ratu. In: Dijalog povjesniéara - istoricara. 9. Zagreb, 2005. 489-508. UŐ: Pregled stradanja sranovnistva Vojvodine u Drugom svetskom ratu. Istorija 20. véka. 2005. br. 1. 91-108. 38 Partizanska i komunisticka represija i zloéini u Hrvatskoj 1944-1946. Knj. I. 110. sz. irat. 325. 21