Biernacki Karol - Fodor István (szerk.): Impériumváltás a Vajdaságban 1944. Promena imperije u Vojvodini 1944 godine - Dél-Alföldi évszázadok 28. (Szeged - Zenta, 2010)
A. SAJTI ENIKŐ: A MAGYAROK ELLENI PARTIZÁN MEGTOLÁS A DÉLVIDÉKEN: A TÖRTÉNETÍRÁS EREDMÉNYEI ÉS KÉRDŐJELEI
magyart öltek meg a Délvidéken, június 5-én pedig arról ír, hogy legutóbb már 40 ezer áldozatról hallott.19 A kérdés a korabeli magyar sajtóban tabu témának számított, a megtorlásról szóló hírek tehát csak informális csatornákon keresztül terjedtek. A mai magyar közvéleményben Cseres Tibor Vérbosszú a Bácskában c. munkája révén a 40 ezres szám rögzült, annak ellenére, hogy nem sokkal a könyv megjelenése után, az írószövetség lapjában, a Magyar Naplóban írott tanulmányomban már felhívtam a figyelmet az általa közölt adatok pontatlanságára és bizonytalanságára.20 Mivel Cseres könyvét a világ több nyelvére, köztük angolra és horvátra is lefordították, így nemzetközileg is ez a szám rögzült. Annak ellenére, hogy a vajdasági magyar nyelvű irodalom is túlzásnak tartja ezt a számot, mert mint Matuska Márton a megtorlásokkal kapcsolatos egyik összegző tanulmányában rámutatott, „a könyvében közölt adatok szerint Csurogon 3000, Zsablyán 2000 áldozat esett. Egyik faluban sem volt ennyi magyar lakos. ” Arról nem is szólva, teszi hozzá, hogy könyve kizárólag a „bácskai történéseket taglalja”, a bánáti, baranyai stb. megtorlásokról nem tesz említést.21 A közvetlenül a kivégzések után készült becsléseket nem azért idéztem fel, mert úgy gondolom, hogy azok közelebb visznek bennünket az áldozatok számának pontosításához. Mindössze azt kívántam dokumentálni, hogy a magyar kormányoknak kezdettől fogva tudomása volt a megtorlás tömeges méreteiről, azokról eltérő adatok, nem hivatalos úton jutottak el hozzájuk, és becsléseken alapultak, illetve ettől datálható az áldozatok számáról szóló több tízezres becslések magyar közvéleményben történő elterjedése. Történészek között, de különösen a közvéleményben máig tartja magát az a nézet, hogy a kivégzésekről nem készültek feljegyzések, listák, az ártatlan áldozatok akárcsak megközelítően pontos létszámának megállapítása tehát eleve reménytelen vállalkozás, illetve el kell fogadjuk a háború után keletkezett híreket, becsléseket, amelyek legalább 30 ezer, de inkább 40 ezer kivégzettről szólnak. Ezt a mítoszt törte meg Aleksandar Kásás újvidéki történész 1996-ban megjelent könyve, illetve az időközben a vajdasági levéltárakból előkerült helyi kivégzési (likvidálási) listák, amelyeket sorra jelentek meg a délvidéki magyar publikációkban is.22 Kásás a Kommunista Szövetség volt tartományi levéltárában több korabeli, az ÓZNA, illetve a háborús bűnöket kivizsgáló tartományi bizottság által készített kimutatást, listát talált az 1944/45-ben „likvidált”, azaz kivégzett „háborús bűnösökről”. Az általa közölt források megerősítették, hogy a második világháború végén, illetve a háború után a partizán hatalom nyilvántartást vezetett, jelentéseket készített a belügyi és a párt apparátus részére a letartóztatásokról, a fogva tartottakról és kivégzésekről, az internáló táborokba hurcolt németekről és magyarokról, a kitelepítésekről, a bírósági eljárásokról stb. Tudjuk azonban, hogy különösen a „likvidálásokról”, kivégzésekről készített statisztikáik, jelentéseik sok esetben hiányo19 Sulyok Dezső: A magyar tragédia. I. rész. A szerző kiadása, 1945. 156-157. Grősz érsek naplója 1944-1946. Sajtó alá rendezte: TÖRÖK JÓZSEF. Szent István Társulat, Bp., é. n. 56.; ILLYÉS GYULA: Naplójegyzetek 1929-1945. Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp., 1986. 364., 366. 20 CSERES Tibor: Vérbosszú a Bácskában. Magvető Könyvkiadó, Bp., 1991. 248.; A. SAJTI ENIKŐ: Döbbenet és hitelesség. Magyar Napló, II. évf. 12. sz. 1991. október 4. 36-38. 21 Matuska Márton: Számvetés, www.hunsor.se/hhrw A letöltés ideje: 2009. április 12. 22 Aleksandar KasaS: Madari u Vojvodini. Növi Sad, 1996. Lásd különösen a 156-184. oldalakat. Ilyen kivégzési listák készültek például Zentán, Bezdánban, Újvidéken, de más helységekben is. E listák ugyanakkor nem tartalmazzák minden kivégzett nevét. 15
