Biernacki Karol - Fodor István (szerk.): Impériumváltás a Vajdaságban 1944. Promena imperije u Vojvodini 1944 godine - Dél-Alföldi évszázadok 28. (Szeged - Zenta, 2010)

MEZEI ZSUZSANNA: RENDSZERVÁLTÁS A VAJDASÁGBAN 1944/45-BEN A VAJDASÁGI LEVÉLTÁR FONDJAINAK TÜKRÉBEN

A fond besorolása: különleges jelentőségű fond. Megjegyzés: a fond egy része a Vajdasági Múzeum tulajdonában van, erről a le­véltári anyagról semmilyen kimutatással nem rendelkezik a Vajdasági Levéltár. A Megszállók és Bűncselekményeit Kivizsgáló Vajdasági Bizottság, közismert ne­vén a háborús bűnöket kivizsgáló bizottság a Népfelszabadító Bizottság 1944. március 11-től 13-áig tartó ülés határozataként alakult meg, és szerkezetileg a Népfelszabadító Bizottság Oktatásügyi és a Propaganda tárcájához tartozott. A munkaügyi szabályzata 1944. május 6-án lépett életbe. A Jugoszláv Föderatív Népköztársaság Képviselőházá­nak Elnöksége az 1948. április 14-én kihirdetett rendeletével beszüntette az állami bi­zottság munkáját, és ezzel egy időben a vajdasági bizottság munkája is megszűnt. A vajdasági bizottság feladata az volt, hogy összegyűjtse az adatokat a háborús bűnökkel gyanúsított helyi polgárokról, a bűntettekről, gyilkosságokról, gyújtogatások­ról, erőszakokról, továbbá, hogy névsort készítsen azokról a személyekről, akiket munkatáborokba, börtönökbe hurcoltak el, jegyezze le azoknak a nevét és összes sze­mélyi adatát, akik ezekért a bűntettekért felelősek. Az összegyűjtött adatok alapján a bizottság megállapította a bűntett fajtáját. A fond iratainak tartalma: a fond legnagyobb részét a begyűjtött feljelentések te­szik ki az áldozatokról és a károsultakról, a bűntettekről és a bűnösökről. A feljelenté­sek alapján elkészültek a bűntettekről és a bűnösökről szóló határozatok, az áldozatok és kárvallottak tanúvallomásairól jegyzőkönyvet vettek fel. A fondhoz tartoznak még egyéb bizonyítékok és közérdekű közlemények, rendeletek, kimutatások, stb. A fond legnagyobb részét a feljelentések teszik ki, ez kb. 284 doboz anyaga. A feljelentések helységek szerint ábécé sorrendbe vannak csoportosítva. A feljelentések a következő adatokat tartalmazzák: adatok a bűntettről és a bűnösről, a színhelyről, a bűntett leírása, bizonyítékok, a kár milyensége és végül a megjegyzés rovatban azok­nak a személyeknek a neve is mag van említve, akik részesei voltak a bűntettnek. A helységenkénti feljelentések jegyzékében fel van tüntetve a kárt szenvedett neve és a kár nagysága dinárban kifejezve. A feljelentés alapján készült el a megszállók által elkövetett bűntettekről és a velük együttműködőkről szóló határozat. A határozatot a vajdasági bizottság hozta meg, melyben a feljelentésben megjelent adatokra hivatkozva a büntetett különböző csopor­tokba sorolta be. A bűntetteket előre megállapított csoportokra osztották: Bácskában és Szerémségben 8-8 csoport létezett, míg Szerémségben 6, melyeket számokkal is meg­jelöltek. Például Bácskában és Baranyában a „bevonulás”-t egyes számmal jelölték, és a bevonulás alkalmával elkövetett bűncselekményeket sorolták ide. A 19 dobozban kb. 7900 határozat van. A bűntettekkel és a bűnözőkkel kapcsolatos dokumentumok területi felosztás sze­rint vannak csoportosítva: Vajdaság, Bácska, Baranya, Bánát, majd ezeken belül járá­sok, majd helységek szerint. Összesen 27 dobozt tesz ki a fondnak ez a része. Ezután a bűnösök és a népellenségek nyilvántartó kartonjai következnek. Ezek kis kartonocskák, kb. 10x7 cm méretűek, és dobozonként három csoportra vannak felosztva. Vannak az "1", "O" és "P" betűsek. Az "I" azt jelenti, hogy a személy vizs­gálat alatt van (pod istragom), az "0"-n (optuzen) az elítéltek nevei vannak, míg a "P" (presuden) csoportban levő lapocskákon azoknak a nevei vannak feltüntetve, akiket 127

Next

/
Oldalképek
Tartalom