Biernacki Karol - Fodor István (szerk.): Impériumváltás a Vajdaságban 1944. Promena imperije u Vojvodini 1944 godine - Dél-Alföldi évszázadok 28. (Szeged - Zenta, 2010)

MEZEI ZSUZSANNA: RENDSZERVÁLTÁS A VAJDASÁGBAN 1944/45-BEN A VAJDASÁGI LEVÉLTÁR FONDJAINAK TÜKRÉBEN

MEZEI ZSUZSANNA RENDSZERVÁLTÁS A VAJDASÁGBAN 1944/45-BEN A VAJDASÁGI LEVÉLTÁR FONDJAINAK TÜKRÉBEN BEVEZETŐ Az 1944-45-ös rendszerváltás témájára a Vajdasági Levéltár nyolc fondját válasz­tották ki a levéltár dolgozói. Az ezekben található dokumentumok segítenek hitelesebb képet festeni azokról a vészterhes időkről. A fondok bemutatásakor a fond-dossziét vet­tem alapul, mert ezekben nemcsak a fond keletkezéséről, de szerkezeti felépítéséről is a legszélesebbkörű információkhoz juthattam. Miután a fond anyagának a szerkezeti felépítését áttanulmányoztam, magával a fond iratanyagával ismerkedtem, majd néhány reprezentatív iratot kiválasztottam, amelyekről analitikus leírást készítettem. (Az anali­tikus leírás az ügyirat rövid tartalmi kivonata a legfőbb adatokkal). A válogatás alkal­mával azokat az iratokat részesítettem előnybe, melyek a délvidéki magyarság meghur­coltatásáról, történelmének egyik leggyászosabb időszakáról tanúskodnak. Bemutatok néhány olyan iratot is, amelyek a hatalomváltás körülményeire, folyamatára világítanak rá. Természetesen figyelmem nem terjedhetett ki mindenre, és nem is ez volt a célom, hanem az, hogy felkeltsem a kutatók figyelmét a Vajdasági Levéltár ezen fondjainak a kutatására, feltárására. Megjegyzés: minden fond anyaga szerb nyelvű, az iratokból való idézés a szerző fordítása. F. 169 VAJDASÁGI NÉPFELSZABADÍTÓ FŐBIZOTTSÁG ÚJVIDÉK (1943-1945), 1944-1945 Levéltári segédletek: áttekintő raktári jegyzék, fondképző és fondtörténeti jegyzet, analitikus leltár, személynévmutató,tárgymutató, helynévmutató. A fondot 23 doboz és 4 könyv képezi, összesen 3,16 ifm. A fond egy kisebb része, kb. 150 ügyirat, a Vajdasági Múzeumban található meg. (Az M megjelölés erre utal az analitikus leírások mellett). 1944. március 10-én alakult meg a Vajdasági Népfelszabadító Főbizottság. Mivel ebben az időben Vajdaság területén még dúlt a háború, csak illegálisan folytathatta te­vékenységét. 1944 októberében, amikor már Vajdaság legnagyobb része felszabadul, a Főbizottság székhelye Újvidék lett. Október végén, amikor bevezették a katonai köz- igazgatást, a Vajdasági Népfelszabadító Főbizottság hatalma csak látszólagossá vált, és tulajdonképpen csak Szerémségre korlátozódott. 1945. február 15-e után, amikor meg­szűnt a katonai közigazgatás, tevékenységét újból kiterjesztette az egész Vajdaság terü­letére, egészen szeptember elsejéig, amikor megalakult Vajdaság Autóm Tartomány 119

Next

/
Oldalképek
Tartalom