Antal Tamás: Hódmezővásárhely törvényhatósága 1919–1944. Fejezetek a magyar városigazgatás történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 27. (Szeged, 2010)

I. FEJEZET: A KÖZIGAZGATÁS JELLEMZŐI MAGYARORSZÁGO 1919 ÉS 1944 KÖZÖTT

mélyekről, az alanyi és tárgyi közjogokról, valamint az angol területi közigazgatás intézményeiről.15

A két világháború közötti hazai közigazgatás-tudomány legtekintélyesebb képviselőjének mindenképpen Magyary Zoltán (1888-1945) számított. 1930-ban nevezték ki a közigazgatási és pénzügyi jog rendes, nyilvános tanárává a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen, ahol megalapította és vezette a már említett Magyar Közigazgatástudományi Intézetet (.Institut Hongwis des Sciences Administratives), valamint 1931 és 1933 között a magyar közigazgatás racionalizálási programjának kidolgozását irányító kormánybiztosi teendőket is ellátta. Számos külföldi szakmai tanulmányutat tett — részint a magyar kormány megbízásából is — Németországban, Olaszországban, az Egyesült Államokban és a Szovjetunióban. Nemzetközi konferenciák elismert felszólalója és 1936-ban a VI. Nemzetközi Közigazgatás-tudományi Kongresszus főelőadója volt Varsóban (franciául tartott előadásának magyar címe: A közigazgatás legfőbb vezetése szervezeti szempontból).16 Főbb művei között olvashatók monográfiák és tanulmányok a magyar költségvetési jogról, az amerikai közjogról, a korszerű közszolgálat követelményeiről, a magyar várospolitikáról, a szociálpolitika közigazgatási vetületéről, a magyar közigazgatás szerkezetéről, működéséről és jogi rendjéről, valamint a közigazgatás tudományának nemzetközi irányairól is.17

Száméi Lajos a Magyary nevével jegyzett tudományos iskola főbb jellemzőit a következőkben foglalta össze: szembetűnő tematikai gazdagság, az elmélet és a gyakorlat eredményes egyesítése, az empirikus, ténymegállapító módszer alkalmazása, a hatékony, feladatmegoldó közigazgatás kívánalmának előtérbe helyezése, az egyete15 Ereky István: Közigazgatás és önkormányzat. Bp., '1933., 21939., Uő.: Közigazgatási reform és a nagyvárosok önkormányzata. 1. rész: Statisztikai Közlemények 67/4. Bp., 1932., 2. rész: Statisztikai Közlemények 70/1. Bp., 1936., Uő.: A jogi személyek. Városi Szemle, 1928. január-február. (1. szám) 49- 112. p., szeptember-október. (5. szám) 773-827. p., november-december. (6. szám) 939-1000. p., 1929. január-február. (1. szám) 207-269. p., május-június. (3. szám) 447-529. p., UŐ.: A tárgyi és az alanyi jogok. Bp., 1928., Uő.: A közigazgatási jog kútfőiről. In: Uő.: Jogtörténelmi és közigazgatási jogi tanulmányok. Eperjes, 1917. I. kötet, 159-335. p., II. kötet, 544-631. p., Uő.: Fejezetek az angol centralisatio köréből. In: Uő.: Jogtörténelmi és közigazgatási jogi tanulmányok. Eperjes, 1917. I. kötet, 1-102. p., Uő.: A vármegyei közigazgatás alapelvei. In: Uő.: Jogtörténelmi és közigazgatási jogi tanulmányok. Eperjes, 1917. I. kötet, 127-158. p., Uő.: A modern magyar közigazgatás kialakulása. Pécs, 1942.

16 Szamel Lajos: Magyary Zoltán és a közigazgatástudományi iskola. Állam és Igazgatás, 1974. május. (5. szám) 394-409. p., BerÉnyi Sándor: Magyary Zoltán szellemi öröksége. Állam és Igazgatás, 1988. szeptember. (9. szám) 769-778. p., Lőrincz Lajos: Magyary Zoltán munkássága nemzetközi összehasonlításban. Magyar Közigazgatás, 1995. április. (4. szám). 241-244. p., Kői Gyula: Magyary Zoltán, mint az összehasonlító közigazgatás úttörő művelője. Jogtudományi Közlöny. 2008. július-augusztus. (7-8. szám) 352-360. p., Szaniszló József: A Magyary-iskola háború utáni sorsa. Közigazgatás-tudomány történeti visszapillantás. Bp., 1993., Hencz Aurél: Felsőfokú közigazgatási szakemberképzés Magyarországon. 1848-1948. = Dissertationes ex Bibliotheca Universitatis de Attila József Nominatae 3. Szeged, 1981. 171-199. p.

17 Magyary Zoltán: Amerikai államélet. A közigazgatás útja az Északamerikai Egyesült Államokban. Függelékként az Amerikai Egyesült Államok Alkotmánya. Bp., 1934., Uő.: A magyar várospolitika alapvetései. In: A mai magyar város. Bp., 1938. 45-56. p., Uő.: Közigazgatás - szociális közigazgatás. In: A mai magyar szociálpolitika. Bp., 1939. 103-110. p., UŐ.: Várospolitika. In: Városfejlesztés, városrendezés, városépítés. Bp., 1940. 17-22. p., Uő.: A közigazgatástudomány nemzetközi irányai. In: Közigazgatásunk nemzetközi kapcsolatai. Bp., 1941. 342-355. p., Uő.: Magyar közigazgatás. A közigazgatás szerepe a XX. század államában. Bp., 1942., Uő.: A közigazgatás legfőbb vezetése szervezési szempontból. Statisztikai Közlemények 80/1. Bp., é. n.

11