Antal Tamás: Hódmezővásárhely törvényhatósága 1919–1944. Fejezetek a magyar városigazgatás történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 27. (Szeged, 2010)
III. FEJEZET: A HELYI KÖZIGAZGATÁS SZERVEI HÓDMEZŐVÁSÁRHELYEN
E tagság egyébként hat évre szólt, a választásokra rotációs rendszerben háromévente került sor. így az 1892. évi XXVI. te. nyomán továbbra is az 1870. évi törvényhatósági törvény rendelkezései voltak irányadók.230 A választási eljárás szavazási része egy nap alatt zajlott kerületenként, ezt követően az eredmény még aznap — de legkésőbb másnap — meghatározandó volt, amelyet a voksolást vezető kiküldöttek hirdettek ki. A választási panaszokat a petícionálók az igazoló választmányhoz nyújthatták be, amely továbbította azokat a bíráló választmányhoz (T1886 38-43. §§). Ennek döntése ellen végső jogorvoslatért a közigazgatási bírósághoz lehetett fordulni.231 1929 után egy-egy kerületben négy-hat személy, összesen 60 nyert mandátumot.232 A kerületeket úgy kellett kialakítani, hogy azokban ezernél kevesebb és kétezernél több választó ne legyen. Ennek megfelelően a választókerületi beosztásról több szabályrendelet is készült Hódmezővásárhelyt: az első még 1929 júliusában,233 majd 1933-ban234 és 1939-ben, amikor egyébként 16.254 választójogosult volt a városban.235 Az 1929 és 1939 között keletkezett rendelkezések alapján tizenkét választókerület létezett Vásárhelyen. Az 1929. és az 1933. évi szabályok szerint ezekből az első nyolc megegyezett a város egyébkénti nyolc közigazgatási kerületével (lásd előbb). A IX. magába foglalta az országgyűlési képviselő-választásokra megállapított első választó- kerület 4. és 5. szavazókörét (Tanya 1-től 1312-ig, a Kutasi, a Maroslelei és a Tízöles utak között elterülő, valamint a Pusztaszéli és a Csomorkányi út külső része által bezárt terület), a X. az országgyűlési választásokra megállapított első kerület 6. és 7. szavazókörét (Tanya 1313-tól 2361-ig, valamint a 2586. számig akkor, ha a tanya a Szegvári és a Rárósi utak közé esett, továbbá a Szegvári és a Kutasi út közt elterülő s a Pusztaszéli útig, illetve a város határáig terjedő terület), a XI. a képviselő-választásokra kijelölt második kerület 6-8. szavazóköreit (Tanya 2362-től 2586-ig, ha a tanya a Szegvári és a Szegedi utak közé esett, továbbá 2587-től végig és Gorzsa minden számozott tanyája, valamint a Szegvári úttól a Maroslelei útig és folytatólag a Tízöles útig elterülő és a városhatárig fekvő terület), végül a XII. az országgyűlési választásokra rendelt második kerület 9. és 10. szavazókörét (Puszta 1-től végig, valamint a Pusztaszéli úttól a Kutasi és a Csomorkányi utak külső részétől kifelé, a város határáig nyúló terület). Az első három, valamint a VI., a VII. és a VIII. kerületben 4 rendes és két póttagot, a többiben pedig 6 rendes és 3 póttagot választottak a polgárok.236 230 Az 1886. évi törvényhatósági törvény 96. §-a a tagsági időt tíz évre felemelő rendelkezésének (32. §) hatálybaléptetését a következő országos népszámlálást követő évig elhalasztotta. Ennek megfelelően 1891-ben kellett volna életbe lépnie, de abban az évben tagválasztásokat nem tartottak. Az 1886: XXI. te. némely rendelkezéseinek módosításáról szóló 1892. évi XXVI. te. 1. §-a pedig az említett jogszabályi helyet teljesen hatályon kívül helyezte, s további törvényhozási intézkedésig az addig alkalmazott 1870. évi XLII. te. 28. §-ának rendelkezéseit tartotta fenn. E tárgyban változás később sem történt. 231 Lásd a magyar királyi közigazgatási bíróságról szóló 1896. évi XXVI. te. 41. §-ának 2. pontját! 232 A) kimutatás az 1929. évi XXX. te. 3. §-ához (melléklet). 233 Jkv. 1929: 335., valamint Hódmezővásárhely igazoló választmányának 22/1929. jkv. számú, 1929. december 2-án kelt határozata. 234 Jkv. 1933: 232. 235 Jkv. 1940: 234., 1939: 98., Tanács II. 40076/1939. sz. irat, 20135/1939. számú irat. 236 Jkv. 1929: 335., 1933: 232. (Hódmezővásárhely thj. város törvényhatósági bizottságának a törvényhatósági választókerületekről és az egyes kerületekben választandó bizottsági tagok számáról az 1929: 58
